Gazdaságilag is nehéz helyzetbe hozza az egyetemeket az, hogy egyre kevesebb hallgató kezdi el tanulmányait. 2020-tól pedig drasztikusan visszaeshet az elsőévesek száma - írja a Népszava.
A magyar felsőoktatásba bekerülő hallgatók számának általános csökkenése és a felvételi követelmények várható szigorítása miatt látta indokoltnak az Óbudai Egyetem vezetősége egy olyan intézkedési terv kidolgozását, amely biztosítja a fenntartható gazdálkodást – közölte a Népszavával az egyetem kommunikációs osztálya azokra a hírekre reagálva, melyek szerint megszorításokat terveznek. Pénzügyi helyzetük stabil, likviditási nehézségeik nincsenek, kötelezettségeiket határidőre tudják teljesíteni.
A lap szerint azonban az egyetem aggodalmai nem alaptalanok: a kormány tervei szerint 2020-tól csak azok mehetnek majd egyetemre, akiknek legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk van. Az emelt szintű érettségit pedig már több szakon bevezették, vannak olyan képzések is, ahova csak akkor kerülhet be a felvételiző, ha két tárgyból is érettségizett emelt szinten. Az érintett szakok száma folyamatosan bővül. Az egyetemi hallgatók száma pedig évről évre csökken: míg 2011-ben 98 ezer diákot vettek fel, 2017-ben már csak 72 ezret.
Ma a felvételizőknek durván a fele rendelkezik középfokú nyelvvizsgával. Ha az 2020-tól valóban kötelező lesz, az egyetemre vágyó diákok 20-30 százaléka biztos, hogy emiatt fog elesni a továbbtanulás lehetőségétől – mondta Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke, hozzátéve: több egyetemen indítanak nyelvi felkészítőket, ám ezeket csak azok tudják igénybe venni, akik ki tudják fizetni a képzést.
Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről
Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.