A 2015-ös felvételin csak az kerülhet be alap- és osztatlan szakokra, aki legalább 280 pontot gyűjt az 500-ból, 2016-ben pedig már 300 lesz a minimumponthatár - ezzel a szigorítással eddig is tisztában voltak azok a diákok, akik jövőre vagy két év múlva felvételiznek majd valamelyik egyetemre vagy főiskolára. 2020-tól azonban nagyobb változások várnak a felvételi rendszerre - legalábbis erről árulkodik az új felsőoktatási stratégia.

Kötelező nyelvvizsga?

A magyar állami ösztöndíjhoz való hozzáférést szakspecifikus bemeneti pontszámrendszerrel kell szabályozni, 2020-tól pedig indokolt lehet legalább egy nyelv középfokú ismeretének megkövetelése - olvasható a felsőoktatási stratégiában.

Ez azt jelenti, hogy - ha a Felsőoktatási Kerekasztal és a kormány is rábólint a tervre - a 2020-ban felvételizők, vagyis a mostani hetedikesek csak akkor kerülhetnek majd be valamelyik egyetemre vagy főiskolára, ha legalább egy idegen nyelvből középfokú nyelvtudásuk van. Arról egyelőre nem szól a fáma, hogy ezt nyelvvizsgával, emelt szintű nyelvi érettségivel vagy más módon kell-e majd bizonyítani, az viszont szinte borítékolható, hogy így hátrányba kerülnek majd azok a diákok, akik olyan középiskolában tanulnak, amelynek nem elég erős a nyelvoktatása, és a szüleik sem tudják finanszírozni a különórákat.

Kötelező emelt szintű érettségi?

A felsőoktatási stratégia arra is kitér, hogy meg kell vizsgálni, mely szakokon kellene 2020-tól kötelezővé tenni az emelt szintű érettségit. A felsőoktatási államtitkárságon elkészített anyag megfogalmazása arra utal, hogy nem gondolkodnak a nehezebb, egyben több pontot érő érettségi teljes kötelezővé tételén - pedig az a kétszintű érettségi rendszer 2005-ös bevezetése óta vita tárgya.

Már most is több tucat olyan szak van, amelyre csak azok kerülhetnek be, akik egy vagy két tantárgyból emelt szintű érettségit tesznek - ilyen képzés az általános orvosi, a gyógyszerészeti, az állatorvosi, valamint több társadalom- és bölcsészettudományi szak is. A teljes listát itt találjátok.