Idén felvételiztek egyetemre vagy főiskolára, de még nem számoltátok ki, hány ponttal vágtok neki a felvételinek? Összefoglaltuk a legfontosabb pontszámítási szabályokat.

Ha alap- vagy osztatlan szakra, esetleg felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, maximum 500 pontot szerezhettek. Maximum 200 pontot érnek a tanulmányi eredményeitek (ezt a középiskolai év végi jegyekből és az érettségi átlageredményéből számolják ki), legfeljebb 200 pontot ér az adott szakhoz szükséges két érettségi tárgy érettségi eredménye, és maximum 100 többletpontot szerezhettek nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, versenyeredményekkel, egyéb teljesítménnyel.

Tanulmányi pontok: maximum 200 pont

Az egyik 100 pont: középiskolai érdemjegyek

Az egyetemre vagy főiskolára jelentkezőknek először az öt fő tantárgyból szerzett − utolsó két év végi − érdemjegyeket kell összeadniuk, majd megduplázniuk. A magyar nyelv és irodalom (a két érdemegy átlagával kell számolni), a matematika, a történelem, egy (legalább két évig tanult) idegen nyelv vagy nemzetiségi nyelv és irodalom mellett egy, legalább két évig tanult természettudományos tantárgy eredménye is számít.

Természettudományos tárgy a biológia, a földrajz, a kémia, a fizika, a természetismeret és természettudomány. Ha a diáknak a középiskolában nem volt olyan természettudományos tárgya, amelyet legalább két évig tanult, két − legalább egy évig tanult − természettudományos tárgy év végi jegyeivel is számolhat.

Például egy felvételiző magyar nyelvből és irodalomból mind a két évet 5-össel zárta, matematikából 5-öst és 4-est, történelemből 4-est és 3-ast, angol nyelvből két 5-öst, földrajzból pedig két 4-est szerzett. Az érdemjegyek összege 44, ezt kell megszorozni kettővel, így ez alapján 88 pontot kap.

A másik 100 pont: az érettségi átlageredménye

A tanulmányi pontszámhoz kell hozzáadni a négy kötelező és egy szabadon választható tárgy százalékos eredményének átlagát. Természetesen egész számra kerekítve.

Például egy felvételiző magyarból 67, matematikából 87 százalékos érettségit szerzett, történelemből 91, angol nyelvből 85, a választott tantárgyból, franciából pedig 78 százalékot szerzett. Az eredmények átlaga 81,6. Ezt egész számra kell kerekíteni, így 82-t kapunk. Vagyis a jelentkező 82 pontot szerzett.

Még ne tegyétek el messzire az érettségi bizonyítványt (ha már van), cikksorozatunk következő részében megmutatjuk, hogyan lehet kiszámolni az érettségi pontszámot, amely szintén maximum 200 pont lehet.

Érettségi pontok

Ez az a bizonyos "második" 200 pont az 500-ból. 

Az érettségi pontok számításakor csak annak a két tantárgynak a százalékos eredményét kell figyelembe venni, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként legfeljebb 100 pontot lehet szerezni, vagyis összesen 200 pontot − függetlenül attól, hogy a két tárgyból tett érettségi vizsga közép- vagy emelt szintű.

Példa: a felvételiző olyan alapszakra jelentkezett, amelyen a magyar, az angol és a német választható érettségi tárgy. Mivel a jelentkezőnek mindháromból van érettségi eredménye − magyarból 87, angolból 91, németből pedig 78 százalékos vizsgát tett −, a két legjobban sikerült matúra eredményét váltják pontra. Ez a 91 százalékos angol- és a 87 százalékos magyarérettségi, az érettségi pontszám így 91+87=178.

Duplázás? Létezik!

Ha ezzel megvagytok, számoljatok tovább. Kétféle módszert lehet használni, automatikusan azt alkalmazzák, amelyik számotokra előnyösebb. Vagy összeadják a tanulmányi és az érettségi pontszámot, vagy megduplázzák az érettségi pontszámot. Akármelyik metódust is választjátok, a végeredményhez kell hozzáadni a többletpontokat.

Többletpontok

Az így megszerzett maximum 400 ponthoz kell hozzáadnotok a többletpontokat. Többletpont a következő eredményekért jár.

Emelt szintű érettségi: maximum 50+50 pont

Vizsgánként 50-et, két emelt szintű érettségivel összesen 100 többletpontot szerezhettek.

Az emelt szintű érettségiért csak azok kapnak többletpontokat, akik legalább 45 százalékos eredményt érnek el, és olyan tárgyból választják a nehezebb vizsgát, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható érettségi tárgy.

Felsőoktatási felvételi szakmai vizsga: 50 pont

Azok a jelentkezők, akik a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt érettségiztek, valamely külföldi EGT-tagállamban érettségiztek, nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal vagy ún. európai érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek, és az adott tárgyból van érettségi eredményük, emelt szintű érettségi helyett felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával is teljesíthetik a felvételi követelményeket.

A vizsgáért az emelt szintű érettségiért járó 50 többletpontot is megkaphatjátok. Ha rendelkeztek a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt tett érettségi vizsgával, és az előírt feltételeknek megfelelően felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát tesztek, a „megfelelt" eredménnyel megszerzitek az 50 pluszpontot is.

Nyelvvizsga: maximum 40 pont

A B2-es, komplex (régi nevén középfokú, C típusú) nyelvvizsgáért 28, a C1-es, komplex (régi nevén felsőfokú, C típusú) nyelvvizsgáért 40 pont jár a 2017-es felvételin. A nyelvtudásért maximum 40 többletpontot kaphatnak a felvételizők, bármennyi nyelvvizsgájuk is van.

Felsőoktatási szakképzés záróvizsgája: maximum 32 pont

A kétéves felsőoktatási szakképzésen szerzett jeles záróvizsgáért 32 pontot kaphattok, a jó záróvizsgáért 20, a közepes minősítésűért pedig 10 többletpont jár.

Ezzel persze továbbra is csak akkor lehet számolni, ha a felsőoktatási szakképzés besorolási szakján tanulnátok tovább.

OKJ-s szakképesítés: maximum 32 pont

A felvételizők - ha a szakképesítésük szakirányának megfelelő képzésen tanulnak tovább - 32 többletpontot kapnak az OKJ-s szakképesítésért.

Versenyeredmények: maximum 100 pont

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) elért 1-10. helyezésért 100, a 11-20. helyezésért 50, a 21-30. helyezésért 25 többletpont jár.

A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájának nagydíjasai 30, első díjasai 20, az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen dobogós helyezést szerzők pedig 30 pluszpontot kapnak.

Az OKTV-, TUDOK- és SZÉTV-eredményért csak akkor kaptok többletpontokat, ha olyan tantárgyból versenyeztek, amely a kiválasztott szakon érettségi pontot adó tárgy. Ha az egyetemek és főiskolák erről előzetesen megegyeznek, az OKTV-n az adott szakon érettségi pontot nem adó tárgyból szerzett 1-10. helyezésért 20 többletpontot kaptok.

Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 20 többletpont jár, míg az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen szerzett helyezés alapján a szakmai vizsga egésze alól felmentést kapott középiskolások − szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén − 30 pluszponttal számolhatnak.

Sportteljesítmény: maximum 500 pont

Az olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai és sakkolimpiai részvételért 50 többletpontot kaphattok, míg az 1-6. helyezést elért jelentkezők összpontszáma pedig bármelyik alap- vagy osztatlan szakon 500 (ha megfelelnek az alkalmassági feltételeknek, és tanulmányi-érettségi eredményeik alapján elérnék a 280-as minimumponthatárt).

Világ- vagy Európa-bajnokságon szerzett 1-3. helyezésért 30, a korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség által szervezett egyetemi világbajnokságon, az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezésért 20 többletpont jár. A felnőtt és felnőtt alatti első utánpótlás korosztály részére szervezett országos bajnokságon szerzett dobogós helyezésért 15, a Diákolimpia országos döntőjében elért legalább 3. helyezésért pedig 10 többletpontot kapnak a diákok.

Esélyegyenlőség: 40 pont

40 többletpontot kapnak azok a jelentkezők, akik hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők vagy gyermeket gondoznak.