Két hét múlva húzzák a ponthatárokat a 2014-es felvételin: ekkor dől el, ki kezdheti el az egyetemet vagy főiskolát szeptemberben. Össszegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a pontszámításról: íme, az alap- és osztatlan szakokon, illetve felsőoktatási szakképzéseken érvényes szabályok.
Az egyetemi, főiskolai felvételin összesen 500 pontot szerezhettek: ebből 400 pont a tanulmányi, illetve érettségi pontok összege, 100 pont pedig a többletpontoké. Ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, vagy a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegével, vagy az érettségi pontok kétszeresével számolnak, attól függően, hogy melyikkel jártok jobban. Azok, akik felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek, a tanulmányi pontjaikat is duplázhatják – itt is automatikusan azt a kombinációt veszik figyelembe, amellyel a legmagasabb pontszámot érhetitek el.
2014-ben az alap- és osztatlan szakokon 260, a felsőoktatási szakképzéseken 220 a minimumponthatár: ez alatt egyetlen állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzésre sem kerülhettek be. A minimumponthatár az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell elérni.
A tizenhat, központi ponthatárral rendelkező képzés kivételével azokon a szakokon, amelyeken állami ösztöndíjas és önköltséges képzés is indul, elvileg az, aki befér az intézmény által meghatározott kapacitásba, állami ösztöndíjas formában kezdheti meg a tanulmányait. Ugyanakkor „a minőség védelme érdekében” az adott egyetem vagy főiskola dönthet úgy, hogy valamelyik képzésén magasabb ponthatárt húz, akkor is, ha a jelentkezők száma alacsonyabb a szakos kapacitásnál. Erről itt olvashattok, arról pedig, hogy hogyan húzzák a ponthatárokat, itt találjátok cikkünket.
Tanulmányi pontok
A tanulmányi eredményekkel legfeljebb 200 pontot szerezhettek. Ennek egyik felét a középiskolai osztályzatokból számolják: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv (vagy ennek hiányában nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy természettudományos tantárgy utolsó két év végi jegyeit adják össze, majd szorozzák meg kettővel.
A tanulmányi pontok másik felét az érettségin szerzett jegyekből számolják. A négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik.
Érettségi pontok
Az érettségin elért eredményért is maximum 200 pontot kaphattok, a pontszámot a képzési területen kötelező vagy kötelezően választható két érettségi tárgy százalékos eredményeiből számolják ki. Ha a kiválasztott szakon több olyan tárgyat is megjelöl az egyetem vagy főiskola, amelyből érettségiztek, automatikusan a két legjobb eredményt veszik alapul.
| Minden a 2014-es felvételiről |
Többletpontok
Emelt szintű érettségi
Az emelt szintű érettségiért összesen 100, tárgyanként 50 többletpont jár, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el, a tárgy pedig a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. Mely szakokon kötelező egy vagy két emelt szintű érettségi? A teljes listát itt találjátok.
Nyelvvizsga
Nyelvvizsgáért maximum 40 többletpontot kaphattok: 28 pont jár a középfokú (B2), komplex nyelvvizsgáért, 40 pedig a felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsgáért. Ugyanabból a nyelvből csak egy nyelvvizsgáért kaphattok pluszpontot. Ha a sajátos nevelési igényű jelentkező igazolni tudja, hogy nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, a szóbeliért vagy írásbeliért is megkaphatja a 28, illetve 40 pontot.
OKTV
Ha az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) 1-10. helyezést értetek el, 100 többletpontot kaptok, a 11-20. helyezésért 50, a 21-30. helyezésért pedig 25 többletpont jár.
Ugyanennyi pontot kapnak a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) helyezésért elért diákok is. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért nagydíjas helyezésért 30, első díjas helyezésért 20 többletpont jár. Ezeken a versenyeken (OKTV, SZÉTV és TUDOK) tárgyanként egy helyezésért adható többletpont, és csak akkor, ha az kötelező vagy választható az adott képzési területen.
Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken elért 1-3. helyezésért 20 többletpont jár, az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért 1-3. helyezésért pedig 30 többletpontot kaphattok.
30 többletpontot kaphattok az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezésért, ha a szakiránynak megfelelően tanultak tovább, és a szakmai vizsga egésze alól felmentést kaptatok.
Július 24-én derül ki, ki jut be a felsőoktatásba
Sportteljesítmény
A világ- vagy Európa-bajnokságon szerzett dobogós helyezésért 30, az országos bajnokságon elért 1-3. helyért pedig 15 pluszpontot kaphattok. Az olimpiai játékokon, siketlimpián, paralimpián, sakkolimpián szerzett arany-, ezüst- vagy bronzérem 500 pontot ér (de csak akkor, ha a tanulmányi és az érettségi eredményekkel legalább 260 pontot elértek).
2014-től azok a felvételizők is kapnak többletpontot, akik a diákolimpia országos döntőiben érmet szereznek (csak abban az esetben jár a pluszpont, ha az arra jogosító eredményt legkésőbb a jelentkezés évét megelőző 8 éven belül szereztétek; olyan sportágban, amelyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elismer). A számok első három helyezettjének 10 pluszpont jár.
Szakképesítés
Szakirányú szakképesítésért 24 többletpontot kaphattok, de csak akkor, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak – a listát felvételi tájékoztatóban nézhetitek meg. Fontos: azoknak, akik felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, szakképesítésért nem adnak többletpontot.
Hátrányos helyzet
Hátrányos helyzetért 40 többletpont jár annak a - legfeljebb 25 éves - jelentkezőnek, aki a felvételi időszak alatt a gyámhatóság védelme alatt állt, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, ideiglenes intézeti elhelyezésben vagy utógondozói ellátásban részesült. 40 többletpont jár a fogyatékossággal élő hallgatóknak és gyermekgondozásért is.
|
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
