Ezekre a szakokra szinte lehetetlen bekerülni: hol húzzák a legmagasabb ponthatárokat? Érettségi-felvételi
Eduline

Ezekre a szakokra szinte lehetetlen bekerülni: hol húzzák a legmagasabb ponthatárokat?

Milyen szakokon húzták tavaly a legmagasabb ponthatárokat? Melyik volt az a tíz alap- és osztatlan képzés, ahova csak jeles érettségivel és többletpontokkal lehetett bekerülni?

A legnehezebben azokra az alap- és osztatlan szakokra lehetett bekerülni, amelyeken központi ponthatárt húztak (ezeken a képzéseken az idén is így határozták meg a ponthatárokat - a listát itt találjátok), de az ELTE asszirológia szakára jelentkezőknek is 450 feletti pontszámra volt szükségük.

Intézmény és szak

Ponthatár

 jogászképzés (központi ponthatár) 464 
 kommunikáció és médiatudomány (központi ponthatár)  455
ókori nyelvek és kultúrák, asszirológia - ELTE 453 
 gazdálkodási és menedzsment (központi ponthatár) 460
 nemzetközi gazdálkodás (központi ponthatár)  460
 gazdálkodási és menedzsment (központi ponthatár)  460
 pénzügy és számvitel (központi ponthatár) 458 
 gazdaságelemzés (központi ponthatár) 465 
 nemzetközi tanulmányok (központi ponthatár) 465 
 alkalmazott közgazdaságtan (központi ponthatár) 465 

Az önköltséges szakok top 10-es listáján 2013-ban főként gazdasági képzések szerepeltek, mégsem ezekhez, hanem a veszprémi Pannon Egyetem mérnökinformatikus szakához kellett a legtöbb - 468 - pont. Második helyen az ELTE germanisztika képzése végzett, amelyhez 457 pont kellett, a harmadik és negyedik helyen pedig a Corvinus két képzése, a nemzetközi gazdálkodás (455 pont) és a nemzetközi tanulmányok (440) szerepelt. A 2013-as felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt próbálhatjátok ki.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.