A 2015-ös és a 2016-os felvételin ismét emelkedik az alap- és osztatlan szakok, valamint a felsőoktatási szakképzések minimumponthatára, néhány éven belül pedig a nyelvvizsga is alapkövetelménnyé válhat. Ha már van érettségitek, nem érdemes sokáig halasztgatni a felvételit.

Mikortól emelkedik a minimumponthatár?

A 2015-ös általános felvételin csak akkor kerülhettek be alap- vagy osztatlan képzésre, ha legalább 280 pontot szereztek. A felsőoktatási szakképzésekre is nehezebb lesz bejutni: az idei 220-ról 240-re emelkedik a minimumponthatár - aki ennél kevesebb pontot szerez, állami ösztöndíjas és önköltséges helyet sem kaphat az egyetemeken és főiskolákon.

A ponthatáremelés várhatóan több ezer diák terveit húzza majd keresztbe - a 2014-es ponthatáremelés körülbelül háromezer jelentkező dolgát nehezíthette meg.

Mi lesz azután?

Ha korábban érettségiztetek, és tervben van a továbbtanulás, nem érdemes sokáig várni a felvételivel, a szabályok ugyanis évről évre szigorúbbak. A 2016-os általános felvételin már 300 lesz az alap- és osztatlan szakok minimumponthatára, míg a felsőoktatási szakképzésekre jelentkezőknek legalább 260 pontot kell majd gyűjteniük.

A nemrég nyilvánosságra hozott felsőoktatási koncepció ráadásul a nyelvvizsga kötelezővé tételét is kilátásba helyezi: a dokumentumban az áll, hogy meg kell vizsgálni, 2020-tól indokolt-e középfokú nyelvtudáshoz kötni a felsőoktatási felvételit. Azt is megvizsgálnák, mely szakokon érdemes bevezetni vagy megtartani a kötelező emelt szintű érettségit.

Már a keresztféléves felvételin is magasabb lesz a minimumponthatár?

Jó hír a keresztféléves felvételizőknek, hogy most még a 2014-es minimumponthatárok vannak érvényben. Ez azt jelenti, hogy alap- vagy osztatlan szakon azok szerezhetnek helyet, akik legalább 260 pontot gyűjtenek, míg a felsőoktatási szakképzéseken 220 az alsó limit.

Igaz, az elmúlt évekhez hasonlóan a felsőoktatási intézmények a keresztféléves felvételin nem hirdethetnek meg állami ösztöndíjas alap- és osztatlan mesterszakokat, illetve felsőoktatási szakképzéseket, vagyis ha februárban szeretnétek elkezdeni tanulmányaitokat, önköltséget kell fizetnetek. Ettől függetlenül érdemes próbálkozni a keresztféléves felvételin - főleg akkor, ha olyan szakot választottatok ki, amelyen esélyetek sem lenne ösztöndíjas helyet szerezni, vagy ha magán- vagy alapítványi főiskolán tanulnátok tovább, ezek az intézmények ugyanis a tavaszi felvételin sem hirdethetnek meg államilag támogatott alapszakos helyeket.

Milyen szakok közül lehet választani?

A szakválaszték valamivel kisebb, mint a tavaszi felvételi szezonban. Osztatlan mesterképzésből csupán kilenc indul, ha pedig felsőoktatási szakképzésre vagy alapképzésre jelentkeznétek, háromszáz hely közül választhattok. A meghirdetett szakok listáját itt találjátok.

Honnan tudjam, van-e 260/280/300 pontom?

Próbáljátok ki az eduline pontszámító kalkulátorát - itt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!