Jön a szigor: több ezren járnak rosszul a ponthatáremeléssel Érettségi-felvételi
Eduline

Jön a szigor: több ezren járnak rosszul a ponthatáremeléssel

A 2015-ös és a 2016-os felvételin ismét emelkedik az alap- és osztatlan szakok, valamint a felsőoktatási szakképzések minimumponthatára, néhány éven belül pedig a nyelvvizsga is alapkövetelménnyé válhat. Ha már van érettségitek, nem érdemes sokáig halasztgatni a felvételit.

Mikortól emelkedik a minimumponthatár?

A 2015-ös általános felvételin csak akkor kerülhettek be alap- vagy osztatlan képzésre, ha legalább 280 pontot szereztek. A felsőoktatási szakképzésekre is nehezebb lesz bejutni: az idei 220-ról 240-re emelkedik a minimumponthatár - aki ennél kevesebb pontot szerez, állami ösztöndíjas és önköltséges helyet sem kaphat az egyetemeken és főiskolákon.

A ponthatáremelés várhatóan több ezer diák terveit húzza majd keresztbe - a 2014-es ponthatáremelés körülbelül háromezer jelentkező dolgát nehezíthette meg.

Mi lesz azután?

Ha korábban érettségiztetek, és tervben van a továbbtanulás, nem érdemes sokáig várni a felvételivel, a szabályok ugyanis évről évre szigorúbbak. A 2016-os általános felvételin már 300 lesz az alap- és osztatlan szakok minimumponthatára, míg a felsőoktatási szakképzésekre jelentkezőknek legalább 260 pontot kell majd gyűjteniük.

A nemrég nyilvánosságra hozott felsőoktatási koncepció ráadásul a nyelvvizsga kötelezővé tételét is kilátásba helyezi: a dokumentumban az áll, hogy meg kell vizsgálni, 2020-tól indokolt-e középfokú nyelvtudáshoz kötni a felsőoktatási felvételit. Azt is megvizsgálnák, mely szakokon érdemes bevezetni vagy megtartani a kötelező emelt szintű érettségit.

Már a keresztféléves felvételin is magasabb lesz a minimumponthatár?

Jó hír a keresztféléves felvételizőknek, hogy most még a 2014-es minimumponthatárok vannak érvényben. Ez azt jelenti, hogy alap- vagy osztatlan szakon azok szerezhetnek helyet, akik legalább 260 pontot gyűjtenek, míg a felsőoktatási szakképzéseken 220 az alsó limit.

Igaz, az elmúlt évekhez hasonlóan a felsőoktatási intézmények a keresztféléves felvételin nem hirdethetnek meg állami ösztöndíjas alap- és osztatlan mesterszakokat, illetve felsőoktatási szakképzéseket, vagyis ha februárban szeretnétek elkezdeni tanulmányaitokat, önköltséget kell fizetnetek. Ettől függetlenül érdemes próbálkozni a keresztféléves felvételin - főleg akkor, ha olyan szakot választottatok ki, amelyen esélyetek sem lenne ösztöndíjas helyet szerezni, vagy ha magán- vagy alapítványi főiskolán tanulnátok tovább, ezek az intézmények ugyanis a tavaszi felvételin sem hirdethetnek meg államilag támogatott alapszakos helyeket.

Milyen szakok közül lehet választani?

A szakválaszték valamivel kisebb, mint a tavaszi felvételi szezonban. Osztatlan mesterképzésből csupán kilenc indul, ha pedig felsőoktatási szakképzésre vagy alapképzésre jelentkeznétek, háromszáz hely közül választhattok. A meghirdetett szakok listáját itt találjátok.

Honnan tudjam, van-e 260/280/300 pontom?

Próbáljátok ki az eduline pontszámító kalkulátorát - itt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.