Az Eötvös Loránd Tudományegyetem idén is a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény: a több mint 105 ezer jelentkező közül minden ötödik felvételiző (22 182 fő, az összes jelentkező 21%-a) az ELTE-re adta be jelentkezését, az első helyen pedig 12 400-an (az összes jelentkező közel 12%-a) jelölték meg az egyetem valamely szakját.

Az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatár 492 volt, ezt annak kellett elérnie, aki angol nyelv és kultúra – német és nemzetiségi német nyelv és kultúra osztatlan tanári szakra akart bekerülni. 14 szakon volt szükség 450-nél több pontra a sikeres felvételihez. Az átlagponthatár a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon (399), a PPK-n (392) és a Társadalomtudományi Karon (373) volt a legmagasabb.

A jelentkezők átlagpontszáma a következő 5 ELTE-s szakon volt a legmagasabb: pszichológia (462), alkalmazott közgazdaságtan (450), germanisztika (449), anglisztika (446), kommunikáció és médiatudomány (439).

Kari bontásban a legtöbb új felvett a bölcsészkarra (BTK, 1765) érkezik, a második a Természettudományi Kar (TTK, 1185), a harmadik pedig – a tanári mesterszakosok nagy száma miatt – a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK, 1020). Alap- és osztatlan képzésben a legtöbb új hallgatót a BTK (1309), a TTK (845), valamint az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK, 772) fogadja. Az ELTE legnépesebb szakja idén a jogászoké (607), őket követik a programtervező informatikusok (519).

Emeltek a központi ponthatáron

Negyvenegy szakon már korábban kijelölte az emberierőforrás-miniszter az állami ösztöndíjas finanszírozási formához szükséges minimum-ponthatárokat. Az ELTE-re jelentkezők számos képzés esetében ezeknél jóval magasabb ponthatárt értek el. A gyógypedagógia alapképzésre felvettek mindannyian – finanszírozási formától függetlenül – több mint 40 ponttal, a politológia alapképzésre felvételizők több mint 100 ponttal haladták meg a minimumot. Az ELTE pszichológia szakára 445, szociológia szakára 390 pont alatt nem lehetett bekerülni: ezeken a képzéseken 420, illetve 300 pont volt a minimum pontszám.