Érettségi nélkül is lehetne egyetemre menni: "ennek meg mi értelme?" Érettségi-felvételi
Eduline

Érettségi nélkül is lehetne egyetemre menni: "ennek meg mi értelme?"

Több tucat komment érkezett az érettségi nélküli felvételiről szóló cikkünkhöz. Mit gondoltok a szakképzés és a felsőoktatás közötti "átjárásról"? Mi a véleményetek a felsőoktatási államtitkárság ötletéről, miszerint a szakiskolások érettségi nélkül, más felvételi követelményeknek eleget téve folytathatnák tanulmányaikat egyetemen vagy főiskolán? Olvasói kommentek közül válogattunk.

Megemelem a kalapom azok előtt, akik érettségi nélkül bekerülnek a felsőoktatásba, és el is végzik.

Nem lenézése a szakmunkásnak, de ha egyetemet tudna végezni, akkor tudna érettségizni is. Egyébként meg a fiam osztályából csak a kettes tanulók mentek szakmunkásképzőbe. Aki hármas volt, már szakközépiskolába ment. Ismerem őket, elhanyagolható százalékuk lenne képes letenni egy nagyon gyenge érettségit is. Aki meg igen, annak nyitva áll a lehetőség!

Ma is van esélye továbblépni,
ha akar és képes rá.

Ez már egyszer működött Magyarországon! Így legalább tenni lehet a hátrányos helyzet ellen. Egy szakmunkás semmivel nem butább, mint egy érettségizett. Sajnos a mai társadalomban lenézik a kétkezi munkát. Érettségivel lehet falevelet seperni közmunkásként. Egy vízvezeték-szerelőnek, gázszerelőnek is joga van képeznie magát a felsőoktatásban. Főleg azért, mert adófizető állampolgár, és hasznos tagja a társadalomnak. Egy villanyszerelő nagyobb szakmai tudással rendelkezik, és ha tanulni akar, jobban rálát a szakmára, mint aki csak a szülei unszolására jelentkezik érettségi után a felsőoktatásba.

Először is úgy tudom (pár éve még így volt), a szakmunkások 2 év alatt levelező ifjúsági tagozaton leérettségizhetnek, de van 4 éves levelező gimnázium is a 8 általánost végzett felnőtteknek. Szóval a lehetőség most is megvan mindenkinek. Azzal viszont nem értek egyet, hogy érettségi nélkül mehessenek a felsőoktatásba. Egy normális szak esetében szükség van általános tárgyi alapokra, reál területen a középiskolában nem matek tagozatos/faktos diákok is vért izzadnak az egyetemi matematikával, akkor mi értelme lenne beengedni embereket matekérettségi nélkül? A másik, hogy egy villanyszerelő attól, hogy kiemelkedően jó szakmailag, még nem biztos, hogy alkalmas lenne villamosmérnöknek, mert más kell a kettőhöz. Van persze, aki igen, de annak az érettségi megszerzése sem okozhat gondot.

Itt olvashatjátok el részletes összefoglalónkat a felsőoktatási államtitkárság ötletéről.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!