Középkori mezőgazdasági, 4-5. századi népvándorlások, Hunyadi Mátyás és a reneszánsz, a 16.
Középkori mezőgazdasági, 4-5. századi népvándorlások, Hunyadi Mátyás és a reneszánsz, a 16. századi angol gazdaság, Zrínyi Miklós és a törökellenes hadjárat, 19. századi városok és Párizs, a 19. századi magyar társadalom és kulturális élet, Lenin és a bolsevizmus, Magyarország a 30-as években, Magyarország a második világháború és a rendszerváltás között, az Európai Unió költségvetése és a magyarországi cigányság - ilyen témakörök szerepeltek az emelt szintű töriérettségi első, rövid feladatokból álló részében.
A középszint történelem érettségi hivatalos megoldását itt találjátok.
Problémás feladatok: ezeket a válaszokat fogadják el
Itt van az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.
A középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldása
A középszintű töriérettségi esszéfeladatainak nem hivatalos megoldását itt találjátok
Az I. feladatlapra 44 pontot kaphatnak a vizsgázók, segédeszközt nem használhatnak. A 8-14 rövid feladat a források használatát, a szaknyelv alkalmazását és a tárgyi tudást (név, évszám, topográfia) ellenőrzi, általában kell egy szöveget, képet vagy diagramot kell feldolgozni, értelmezni.
| A vizsga után - diákvélemény az emelt szintű töriről |
|
„Ellentétes érzéseim vannak, de összességében szerintem a tavalyinál könnyebb volt ez a feladatsor, ötösre számítok” – mondta Orbán Zsófia, a kecskeméti Katona József Gimnázium diákja. Zsófi szerint sok feladathoz elég volt a források értelmezése, de néhány gondot okozott. „A népvándorlásról szóló példa senkinek nem ment olyan jól, ebben egy térképen kellett a helyekhez párosítani az adott népcsoportokat, utána pedig állításokról kellett eldönteni, melyikre vonatkoznak. Trükkös volt a feladat, nem vagyok biztos benne, hogy jól válaszoltam” – mondta. A diák még két feladatot talált nehéznek: az egyikben a II. Világháború és a rendszerváltás közötti korszak magyar politikai szereplőit kellett felismerni. A másik feladat az európai integrációról szólt, egy táblázat mutatta, melyik állam mennyit fizet be az EU-s költségvetésbe és mennyi támogatást kap, ez alapján kellett kérdésekre válaszolni. „Tudni kellett, melyik állam mikor csatlakozott az EU-hoz, ezt vagy tudta valaki, vagy nem” – mondta Zsófi. A feladatsor második részében két rövidebb és két hosszabb esszékérdést kellett kidolgozniuk a diákoknak. A kecskeméti diák a Rákosi-korszak, a 14. századi magyar társadalom, a nacionalizmus 19. századi kialakulása és a középkori városi kereskedelem és ipar témákat választotta. Az emelt szintű töriérettségi rövid feladatairól itt, az esszékérdésekről pedig itt olvashattok. |
