Ezek az emelt szintű töriérettségi feladatai: Lenin, EU és a Kádár-korszak Érettségi-felvételi
Eduline

Ezek az emelt szintű töriérettségi feladatai: Lenin, EU és a Kádár-korszak

Középkori mezőgazdasági, 4-5. századi népvándorlások, Hunyadi Mátyás és a reneszánsz, a 16.

Középkori mezőgazdasági, 4-5. századi népvándorlások, Hunyadi Mátyás és a reneszánsz, a 16. századi angol gazdaság, Zrínyi Miklós és a törökellenes hadjárat, 19. századi városok és Párizs, a 19. századi magyar társadalom és kulturális élet, Lenin és a bolsevizmus, Magyarország a 30-as években, Magyarország a második világháború és a rendszerváltás között, az Európai Unió költségvetése és a magyarországi cigányság - ilyen témakörök szerepeltek az emelt szintű töriérettségi első, rövid feladatokból álló részében.

A középszint történelem érettségi hivatalos megoldását itt találjátok.

Problémás feladatok: ezeket a válaszokat fogadják el

Itt van az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.

A középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldása

A középszintű töriérettségi esszéfeladatainak nem hivatalos megoldását itt találjátok

Itt vannak az első infók a középszintű töriérettségiről: EU, alkotmányosság, határon túli magyarság a feladatsorban

Újabb infó a középszintű érettségiről: a romák hátrányos helyzetéről és az ENSZ-ről is írhatnak esszét a diákok az érettségi második felében

Elsőként szeretnétek értesülni a töriérettségi feladatairól és a megoldásokról? Kövessétek folyamatosan frissülő összefoglalónkat

Az I. feladatlapra 44 pontot kaphatnak a vizsgázók, segédeszközt nem használhatnak. A 8-14 rövid feladat a források használatát, a szaknyelv alkalmazását és a tárgyi tudást (név, évszám, topográfia) ellenőrzi, általában kell egy szöveget, képet vagy diagramot kell feldolgozni, értelmezni.

A vizsga után - diákvélemény az emelt szintű töriről

„Ellentétes érzéseim vannak, de összességében szerintem a tavalyinál könnyebb volt ez a feladatsor, ötösre számítok” – mondta Orbán Zsófia, a kecskeméti Katona József Gimnázium diákja.

Zsófi szerint sok feladathoz elég volt a források értelmezése, de néhány gondot okozott. „A népvándorlásról szóló példa senkinek nem ment olyan jól, ebben egy térképen kellett a helyekhez párosítani az adott népcsoportokat, utána pedig állításokról kellett eldönteni, melyikre vonatkoznak. Trükkös volt a feladat, nem vagyok biztos benne, hogy jól válaszoltam” – mondta.

A diák még két feladatot talált nehéznek: az egyikben a II. Világháború és a rendszerváltás közötti korszak magyar politikai szereplőit kellett felismerni. A másik feladat az európai integrációról szólt, egy táblázat mutatta, melyik állam mennyit fizet be az EU-s költségvetésbe és mennyi támogatást kap, ez alapján kellett kérdésekre válaszolni. „Tudni kellett, melyik állam mikor csatlakozott az EU-hoz, ezt vagy tudta valaki, vagy nem” – mondta Zsófi.

A feladatsor második részében két rövidebb és két hosszabb esszékérdést kellett kidolgozniuk a diákoknak. A kecskeméti diák a Rákosi-korszak, a 14. századi magyar társadalom, a nacionalizmus 19. századi kialakulása és a középkori városi kereskedelem és ipar témákat választotta. Az emelt szintű töriérettségi rövid feladatairól itt, az esszékérdésekről pedig itt olvashattok.

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon Campus life Rodler Lili

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon

Átlagosan 70-80 ezer forintot költenek a diákok egy nyári fesztiválon, de szállással együtt a költségek akár a 200 ezer forintot is elérhetik. Nem reprezentatív felmérésünkben több mint harmincan meséltek arról, hova készül idén bulizni, mennyit szán rá, mi alapján választja ki a kedvenc nyári fesztiválját.