„Ellentétes érzéseim vannak, de összességében szerintem a tavalyinál könnyebb volt ez a feladatsor, ötösre számítok” – mondta Orbán Zsófia, a kecskeméti Katona József Gimnázium diákja.

Zsófi szerint sok feladathoz elég volt a források értelmezése, de néhány gondot okozott. „A népvándorlásról szóló példa senkinek nem ment olyan jól, ebben egy térképen kellett a helyekhez párosítani az adott népcsoportokat, utána pedig állításokról kellett eldönteni, melyikre vonatkoznak. Trükkös volt a feladat, nem vagyok biztos benne, hogy jól válaszoltam” – mondta.

A diák még két feladatot talált nehéznek: az egyikben a II. Világháború és a rendszerváltás közötti korszak magyar politikai szereplőit kellett felismerni. A másik feladat az európai integrációról szólt, egy táblázat mutatta, melyik állam mennyit fizet be az EU-s költségvetésbe és mennyi támogatást kap, ez alapján kellett kérdésekre válaszolni. „Tudni kellett, melyik állam mikor csatlakozott az EU-hoz, ezt vagy tudta valaki, vagy nem” – mondta Zsófi.

A feladatsor második részében két rövidebb és két hosszabb esszékérdést kellett kidolgozniuk a diákoknak. A kecskeméti diák a Rákosi-korszak, a 14. századi magyar társadalom, a nacionalizmus 19. századi kialakulása és a középkori városi kereskedelem és ipar témákat választotta. Az emelt szintű töriérettségi rövid feladatairól itt, az esszékérdésekről pedig itt olvashattok.