Hétfő reggel az emelt szintű informatikaérettségivel folytatódott a 2018-as tavaszi érettségi szezon – a témakörökről és a mérnökinformatikus szak elvégzéséhez szükséges készségekről kérdeztük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanárát. Az emelt szintű informatika érettségi nap támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának.

„Az a tapasztalatunk, hogy a matematikai tantárgyak abszolválása elég sokaknak okoz gondot, főként az absztrakciós készség, a modellezési készség hiánya miatt” - mondta az Eduline-nak Dr. Kondorosi Károly Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára, a mérnökinformatikus képzés szakbizottságának elnöke, aki szerint azok a hallgatók, aki erős matematikai alapokkal érkeznek az egyetemre, például matematikából emelt szintű érettségit tesznek, felkészültebben indulhatnak neki ezeknek a tantárgyaknak.

„Az informatikaérettségi feladatai a digitális írástudás kialakítása szempontjából nagyon fontosak. Ugyancsak látszik, hogy a feladatok a koncentrációs képesség, a szövegértési készség erősítésére is késztetik a diákokat. Tehát van egyfajta pontosságra, precizitásra nevelés, amely fontos, mert nagyon sokszor tapasztaljuk, hogy a hallgatók nem olvassák végig a feladatokat, nem nézik meg alaposan, hogy mit is kellene csinálni” – magyarázta, hozzátéve: azok számára, akik mérnökinformatikus szakon tanulmányaik mesterszintű folytatását tervezik, elsősorban matematikából ajánlott emelt szintű érettségit tenni. Akik úgy érzik, hogy az emelt szintű matematika túl nehéz, de szívesen foglalkoznának informatikával, a 2018 őszétől induló üzemmérnök-informatikus (BProf) képzést is megcélozhatják..

Adatbázis, algoritmizálás, szövegszerkesztés

Az emelt szintű informatikaérettségi egy része nagyjából egyezik a középszintűvel, közös témakör például a szövegszerkesztés, a prezentációkészítés, a táblázatkezelés, „az adatbázis témakörből egy kicsit nehezebbek szoktak lenni az emelt szintű feladatok, de nem lényegesen”. „Ami fontos, hogy az emelt szintű feladatsorban van egy önálló, programozás jellegű, algoritmizálással foglalkozó rész, amely majdnem negyven százalékát adja az elérhető pontszámnak. Ez az a témakör, amelynek az ismerete a mérnökinformatikus tanulmányok során a leginkább előnyt jelent” – mondta Kondorosi Károly. 

Milyen az emelt szintű informatikaérettségi?

Az emelt szintű gyakorlati vizsga 240 perces, összesen 120 pontot szerezhetnek a diákok. A főbb témakörök a következők: szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, weblapkészítés (30 pont), táblázatkezelés (15 pont), adatbázis-kezelés (30 pont), algoritmizálás, adatmodellezés (45 pont).

„Inkább a gondolkodásmód a fontos” – válaszolta a címzetes egyetemi tanár arra a kérdésre, fontos-e, hogy egy felvételiző azt a programozási nyelvet ismerje, amellyel az egyetemen kezdenek, vagy inkább a programozástanulás során kialakuló gondolkodásmód a lényeges. „Nálunk a C nyelvcsalád az induló programozási nyelv, aztán a Javával folytatjuk. Az egyetemen elegendő feladatot kapnak a hallgatók ahhoz, hogy a hatékonyságuk, a gyorsaságuk, az egyéb készségeik kialakuljanak” – tette hozzá.

Az emelt szintű informatikaérettségi feladatait korrektnek tartja, nehézségi fokukkal sincs különösebb probléma, „ahhoz, hogy valaki a megadott idő alatt megoldja a feladatokat, fel kell készülnie az adott programozási nyelv és a különböző eszközök, például a szövegszerkesztő használatából”. Arra a kérdésre, hogy az emelt szintű informatikaérettségin milyen témakör kaphatna nagyobb hangsúlyt, az egyetemi tanár azt válaszolta, az önálló adatmodellezés felé elmozdulhatna a feladatsor, „most meglévő adatmodell alapján kell lekérdezéseket megfogalmazni, lehet, hogy egy kicsit elmehetnének az adatmodell önálló felvétele irányába”.