Infók az angolérettségiről: National Geographic-cikkeket kaptak a vizsgázók Érettségi-felvételi
Eduline

Infók az angolérettségiről: National Geographic-cikkeket kaptak a vizsgázók

A mexikói denevérekről és egy 2008-ban felfedezett különleges nyelvről, a Kelet-Indiában beszélt koróról is kaptak...

A mexikói denevérekről és egy 2008-ban felfedezett különleges nyelvről, a Kelet-Indiában beszélt koróról is kaptak szöveget a diákok a középszintű angolérettségi második, nyelvhelyességi részében. A három megadott szöveg közül kettő a National Geographicból származik (jó tanács a jövőre érettségizőknek: érdemes lapozgatni a magazint a vizsga előtt).

A középszintű angolérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű angolérettségi hivatalos megoldása

Itt van a középszintű angolérettségi szövegértési részének nem hivatalos megoldása

A középszintű angolérettségi nyelvhelyességi feladatsorának nem hivatalos megoldása

A hallott szöveg értését vizsgáló feladatsor - mivel a hanganyagot nem kaptuk meg, itt csak a feladatsort közöljük.

Az íráskészséget mérő rész megoldási javaslatai

Városi közlekedés, légi mentés - ilyen volt az emelt szintű angolérettségi

Milyen témák kerültek elő a középszintű angolérettségi első részében? Itt olvashatjátok el összefoglalónkat

Íráskészség: internetes bejegyzésre és greenwichi meghívóra kellett válaszolniuk a diákoknak

Elsőként szeretnétek értesülni a feladatokról és a megoldásokról? Kövessétek folyamatosan frissülő összefoglalónkat

Középszinten az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, amelyből az első rész az "Olvasott szöveg értése" 60 perc időtartamú, a második rész, a "Nyelvhelyesség" feladatsorának megoldására 30 perc áll rendelkezésre. Az ezt követő szünet után a félórás "Hallott szöveg értése" vizsgaösszetevő következik, majd végül az "Íráskészség" 60 perc időtartamú feladatsora.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.