Milyen alkalmassági vizsgán kell átmenniük azoknak, akik tanárképzésre jelentkeznek? Itt van az összes infó.

Milyen részei vannak
az alkalmassági vizsgának?

A jelentkezőknek írniuk kell egy motivációs levelet, amelyet még az alkalmassági vizsga előtt - a felsőoktatási intézmény által meghatározott dátumig - el kell juttatni a kiválasztott egyetemhez, főiskolához.

A motivációs levél alapján az alkalmassági vizsgán az oktatók a jelentkezőket a karriertervekről, a pedagóguspálya kiválasztásának okairól, az "egyéni életút-fejlődési tervekről" kérdezhetik.

Emellett vagy konkrét nevelési helyzetet kell értelmezni, véleményezni egy pedagógiai témájú szöveg alapján, vagy a jelentkező által szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról kell beszélgetni, méghozzá a nevelési szempontok kiemelésével.

Van valamilyen szakirodalom,
amiből készülni kell?

Nincs.

Milyen hosszú
a vizsga?

A vizsga második része 15-20 perc, a bizottság háromfős.

Több egyetem tanári képzését is megjelöltem.
Az összes intézményben vizsgáznom kell?

Nem, csak a jelentkezési lap legelső helyén szereplő első intézményben kell vizsgázni. A többi egyetem, főiskola kötelesen elfogadni a vizsga eredményét.

Milyen eredményt
kaphatok?

A pályaalkalmassági vizsgálat eredménye „alkalmas" vagy „nem alkalmas" lehet. Aki nem felel meg az alkalmassági vizsgán, akkor sem kerülhet be tanárképzésre, ha a pontszáma egyébként elegendő lenne.

Akkor is vizsgáznom kell,
ha már most is tanárként dolgozom?

A pályán lévő pedagógusoknak nem kell vizsgázniuk, viszont egy igazolást be kell nyújtaniuk a betöltött pedagógus munkakörről.

Van más
feltétel is?

A jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nincs olyan betegsége, amely akadályozná felsőoktatási tanulmányainak és az iskolai szakmai gyakorlatnak az elvégzését.

Az eduline-on minden infót megtaláltok a 2017-es felvételiről, legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok.