Hányszor kell részt vennetek a pályaalkalmasságin, ha több osztatlan tanárszakra is felvételiztek?

Tanárszakra szeretnék jelentkezni, de nem csak egy helyre. Akkor minden intézménybe el kell mennem az alkalmassági vizsgára?

Azoknak, akik osztatlan tanári szakra jelentkeznek, pályaalkalmassági vizsgán kell részt venniük. Ha több helyre is beadjátok a jelentkezéseteket, akkor is csak egyszer kell részt vennetek a vizsgán, azon a helyen, amelyet elsőként jelöltök meg a jelentkezési lapon. Ez a szabály a csecsemő- és kisgyermeknevelő, az óvodapedagógus és a tanító szakokon is.

Hasznos infók

A pontszámítási kalkulátor segítségetekre lehet, azt itt találjátok.

A 2015-ös felvételi ponthatárok is támpontot adhatnak, itt nézhetitek meg őket.

A 2016-os felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket innen elérhetőek.

A 41 szak listáját, amelyen központi ponthatárt húztak, itt találjátok.

A pályaalkalmassági vizsgálat célja a jelentkező pályaképének, motivációinak, hozzáállásának, kommunikációs készségének, illetve pedagógiai elképzeléseinek megismerése - ezekről előzetesen el kell küldenetek egy motivációs levelet. Maga a vizsga egy háromfős bizottság előtt zajlik, és két részből áll: először egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzetet kell értelmeznetek, illetve véleményt mondanotok róla, majd egy általatok kiválasztott pedagógiai jellegű olvasmányról kell beszélgetnetek - ezen kívül más szakirodalomból nem kell készülnötök.

Ha nem feleltek meg a pályaalkalmasságin, nem kerülhettek be a szakra, akkor sem, ha egyébként elérnétek a felvételi ponthatárt. Az osztatlan tanárszakokon a vizsga mellett nyilatkoznotok kell arról is, hogy nincs olyan betegségetek, amely akadályozná a felsőoktatási tanulmányok folytatását, többek között az egyéves szakmai gyakorlatot.

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.