A forrásszöveg mennyiségében nem tapasztalt jelentős változást Lőrinc László történelemtanár. Emlékeztetett arra is, hogy a korábbi években is szerepelt már írásbelin az iszlám, vagy a cigányság helyzete, így igazi meglepetést nem okozott, ezen túl pedig nem érdemes aktuális közéleti párhuzamokat keresni.

A rövid választ igénylő feladatsornál a fejlődő országokat sújtó szegénység két diagramját kicsit nehezebbnek vélte, itt nem a tárgyi tudás volt a hangsúlyos, hanem két grafikon egybevetésének és elemzésének képessége, azaz inkább a készségeket vizsgálta.

Trükkös lehetett még az ipari forradalomról szóló kérdés, ahol több diák összetéveszthette az I. ipari forradalom második szakaszát a II. ipari forradalommal Lőrinc László szerint.

Edényi László meglátásához hasonlóan érdekesnek találta Lőrinc is, hogy az esszékérdéseknél egymáshoz lehetett fűzni a Sztálin-diktatúráról szóló esszét a Rákosi-korszakhoz, ami bár lazábban kapcsolódik a középszintű vizsgán, ám általában aki felkészült az egyik témakörből, az a másikat is jobban ismerheti. Kissé meglepőnek találta, hogy a Rákosi-korszaknál újabb témával nem foglalkoztak az érettségi esszétémái. Hozzátette, hogy a magyar történelemoktatás jellemzője, hogy az ismeretanyag mérete miatt nehezen jutnak el a diákok a negyedikes tananyag végére, a rendszerváltásig.

A történelem érettségi rövid választ igénylő és esszékérdéseinek megoldása már olvasható az Eduline-on!

A szerdai töriérettségiről percről percre tudósításunkat itt találjátok.