Trükkös hallgatói szerződések: rosszul járnak a tanulás mellett dolgozó diákok Érettségi-felvételi
Eduline

Trükkös hallgatói szerződések: rosszul járnak a tanulás mellett dolgozó diákok

Hiába szereznek bejelentett, teljes- vagy részmunkaidős állást a tanulás mellett a hallgatók, a diploma megszerzése...

Hiába szereznek bejelentett, teljes- vagy részmunkaidős állást a tanulás mellett a hallgatók, a diploma megszerzése után ugyanannyi ideig kell Magyarországon dolgozniuk, mint azoknak, akik egyáltalán nem vállaltak munkát az egyetem vagy főiskola három-öt éve alatt.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár január végén jelentette be, hogy 2012 szeptemberétől az állam szerződést köt a felsőoktatásban állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal tanuló diákokkal. A szerződésben a hallgatók vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig Magyarországon dolgoznak a végzés utáni húsz évben bármikor - ez hat, tíz vagy tizenkét évet jelenthet. Aki aláírta a szerződést, de nem teljesíti a feltételeket, annak vissza kell fizetnie az évente több százezer forintnyi támogatást.

Akkor is fizetni kell, ha csúszik a diploma

A hallgatói szerződés aláírása után nemcsak azok a hallgatók kerülhetnek bajba, akik mégis külföldi munkavállalást terveznek, hanem azok is, akik nem tudják időben megszerezni a diplomát. Ha a képzési idő másfélszeresén belül - vagyis egy hároméves alapképzés esetében maximum négy és fél év után - nem kapják meg az oklevelüket, az igénybe vett ösztöndíj vagy részösztöndíj ötven százalékát vissza kell fizetniük az államnak.

Előre, hátra? Ki írja alá a hallgatói szerződést?
A hallgatói szerződés aláírása azok számára kötelező, akik 2012 szeptemberében, állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas formában kezdik el tanulmányaikat. Fontos, hogy az új szabály azokra is vonatkozik majd, akik idén felvételiznek mesterszakra - még akkor is, ha ugyanabban a felsőoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat, ahol a BA- vagy a BSc-diplomát szerezték. Nekik viszont "csak" a mesterképzés időtartamának kétszeresét kell majd Magyarországon ledolgozniuk.
Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.