Pótfelvételi: maximális pont kellett egy felsőoktatási szakképzéshez Érettségi-felvételi
Eduline

Pótfelvételi: maximális pont kellett egy felsőoktatási szakképzéshez

Egy szakhoz 500 pont, több felsőoktatási szakképzéshez pedig 350 feletti pontszám kellett a 2013-as pótfelvételin. Az intézmények a második körben szinte kizárólag önköltséges képzéseket hirdettek meg. Íme, a ponthatárok.

A pótfelvételin idén összesen 8131-en adták be a jelentkezésüket valamelyik egyetemre vagy főiskolára. 5719-en jelöltek meg alapképzést, 1058-an felsőoktatási szakképzést, 843-an mesterképzést, 511-en pedig osztatlan képzést. Levelező tagozatos képzésre 3983-an, nappalira 3630-an jelentkeztek.

Mely alapképzéseken húzták a legmagasabb ponthatárt? Erről itt olvashattok.

A mesterszakos ponthatárokat itt találjátok.

Ezekhez a felsőoktatási szakképzésekhez legalább 350 pontot kellett gyűjteni:

Intézmény és szak Ponthatár
Széchenyi István Egyetem, gazdálkodási és menedzsment (projektmenedzsment), levelező 500
Kodolányi János Főiskola, szociális és ifjúsági munka (ifjúságsegítő) 448
Pannon Egyetem, pénzügy és számvitel (vállalkozási), levelező 428
Széchenyi István Egyetem, kereskedelem és marketing (kereskedelmi logisztika) 404
Szolnoki Főiskola, nemzetközi gazdálkodási (nemzetközi szállítmányozás és logisztika), levelező 402
Debreceni Egyetem, kommunikáció és média (kommunikátor) 400
Budapesti Gazdasági Főiskola, emberi erőforrások (személyügyi) 396
Kodolányi János Főiskola, televíziós műsorkészítő 364
Dunaújvárosi Főiskola, televíziós műsorkészítő 356
Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.