Idén is változtak a pontszámítás szabályai - nemcsak az alap- és osztatlan szakokra, hanem a felsőoktatási szakképzésre és a mesterszakra jelentkezőknek is érdemes átnézniük az új szabályokat. Ebben a cikkben minden fontos információt megtaláltok.

Pontszámítási szabályok az alap- és osztatlan szakokon

A 2013-as felvételin maximum 500 pontot gyűjthettek össze: 400 pont jár a tanulmányi és érettségi eredményekért, további 100 többletpontot szerezhettek nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, szakirányú végzettséggel, versenyeredményekkel.

Akár államilag finanszírozott, akár fizetős szakot jelöltök meg a jelentkezési lapon, legalább 240 pontra van szükségetek (az emelt szintű érettségiért kapható többletpontokkal, de a más jogcímen szerzett pontok nélkül) - 240 pont alatt egyetlen egyetem vagy főiskola alap- vagy osztatlan képzésére sem juthattok be. A cikk folytatását itt olvashatjátok el.

A legfontosabb tudnivalók az alap- és osztatlan szakok pontszámítási szabályairól

Milyen tanfolyamokért kaptok többletpontot?

Milyenek voltak a 2012-es ponthatárok?

Hol húzták meg a ponthatárminimumot 2013-ban?

Hány pontot ér a régi típusú érettségi a felvételin?

Pontszámító kalkulátor

Akkor is jár pluszpont az emelt szintű érettségiért, ha kötelező a kiválasztott szakon?

Pontszámítási szabályok a művészeti szakokon

A természettudományos tantárgyak is számítanak a felvételin?

Pontszámítási szabályok a mesterszakokon

A mesterszakokra jelentkezők legfeljebb száz pontot szerezhetnek - a minimális ponthatár ezeken a képzéseken ötven, azokat a felvételizőket egyik egyetemre vagy főiskolára sem veszik fel, akik ennél kevesebb pontot gyűjtenek össze. A pontszámítás részletes szabályait az egyetemek, főiskolák határozzák meg, de a hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért minden intézményben jár többletpont, legalább 1, maximum 10 - az intézmények döntésétől függően.

Ha mesterszakra jelentkeztek, felvételizni kell írásban és/vagy szóban: a száz pont jelentős részét ez alapján kapjátok meg. A felsőoktatási intézmények figyelembe vehetik az alapszakon szerzett oklevél minősítését, a tanulmányi eredményeket, a leadott "felvételi portfóliót" (önéletrajz, motivációs levél, tudományos dolgozat), a szakmai gyakorlatot, illetve egyes szakoknál a szóbeli felvételit kiegészítő gyakorlati vizsga eredményét is. Többletpontot kaphattok ugyanakkor az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) elért eredményért, valamint nyelvvizsgáért is.

Pontszámítási szabályok a felsőoktatási szakképzéseken

Az alap- és osztatlan képzésekkel ellentétben a felsőoktatási szakképzéseken nemcsak az érettségi pontokat, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. A háromféle lehetőség – az érettségi pontok, a tanulmányi pontok megduplázása, illetve a kettő összeadása – közül mindig a legmagasabbal számolnak. Ha a felsőoktatási intézmények megadtak kötelező érettségi tárgyakat, az érettségi pontokat azokból kell számolni - ha nem, akkor a bizonyítványban szereplő két legjobb eredményből áll össze a pontszám.

Az így megállapított pontokhoz mindhárom esetben hozzá kell adni a többletpontokat (kivéve: az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezésért, illetve az Országos Művészeti Tanulmányi versenyek alapján járó többletpontokat).

Nem feltétlen gyakornok kategóriában kezdenek az óvodai nevelők Közoktatás Kurucz Tünde

Nem feltétlen gyakornok kategóriában kezdenek az óvodai nevelők

Középfokú, technikusi képzettséggel, Pedagógus I. kategóriában, bruttó 654 ezres óvodapedagógusként is kezdhetnek az óvodai nevelők – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére küldött válaszából. Ehhez képest a frissen végzett diplomás óvodapedagógusok gyakornokként állhatnak munkába, ha nem volt korábban legalább 6 éves munkaviszonyuk.