A maximális 500 pontra is szükség volt, bőven megdőltek a tavalyi legmagasabb ponthatárok Érettségi-felvételi
Eduline

A maximális 500 pontra is szükség volt, bőven megdőltek a tavalyi legmagasabb ponthatárok

Nyilvánosságra hozták a 2016-os felvételi ponthatárait - itt találjátok azoknak az alap- és osztatlan szakoknak a listáját, amelyekre kitűnő érettségi és nyelvvizsga nélkül nem lehetett bekerülni.

2015-ben az ELTE nem csak a legtöbb jelentkezőt tudhatta magáénak, hanem a legmagasabb felvételi ponthatárt is az egyetemhez kötötték: 492 pontra volt szüksége tavaly annak, aki angol nyelv és kultúra – német és nemzetiségi német nyelv és kultúra osztatlan tanári szakra akart bekerülni.

Idén azonban jócskán meghaladták ezt a csúcsot, minden tekintetben tökéletes felvételi eredményt kellett annak prodikálnia, aki a Károly Róbert Főiskola pénzügy és számvitel államilag finanszírozott szakjára szeretett volna bejutni, ugyanis a maximálisan elérhető 500 pontra volt szüksége.

Keressük azokat, akik 499 ponttal nem jutottak be a KRF-re, a jelentkezéseteket az [email protected] címen várjuk!

Azonban más szakokon sem volt könnyű a helyezet, a top 10 mezőnye a következőképp alakult:

Intézmény és szak

2016-os ponthatár

KRE, pénzügy és számvitel

500

Kaposvári Egyetem, pénzügy és számvitel

492

Budapesti Gazdasági Egyetem (Zalaegerszeg), pénzügy és számvitel

491

BGE, nemzetközi gazdálkodás (francia)

489

NYME, osztatlan - biológiatanár; földrajztanár

485

PPKE (Budapest), kommunikáció és médiatudomány

482

Debreceni Egyetem, kommunikáció és médiatudomány

482

Miskolci Egyetem, nemzetközi gazdálkodás

481

ELTE, osztatlan - biológiatanár; földrajztanár

480

PPKE (Piliscsaba), kommunikáció és médiatudomány

479

A felvételivel kapcsolatos minden fontos információt megtaláltok itt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.