Katasztrofális eredmények születtek a romániai érettségi vizsgákon, Hargita és Kovászna megyében például a jelentkezőknek kétharmada megbukott. Az idei érettségi eredmények alapján a székelyföldi megyék a sereghajtók között szerepelnek. Hargita megyében a jelentkezőknek mindössze 30,25 százaléka vizsgázott sikeresen. A megyében van három iskola, amelyben egyetlen végzős diák sem ment át.

Kovászna megyében csak kevéssel jobbak az eredmények, itt a jelentkezők 32,42 százaléka vizsgázott sikerrel. Maros megyében 45,74, Kolozs megyében 54,29, Bihar megyében 53,37, Szatmár megyében 39,83 százalék jutott át sikeresen. Nem sokkal jobbak az eredmények a Kárpátokon kívüli területeken sem Bukarestben például a jelentkezők mindössze 38,97 százaléka tette le sikeresen az érettségi vizsgát.

Országos összesített adatokat ugyan még nem hozott nyilvánosságra a minisztérium, de annyi már látható, hogy a romániai megyék többségében az eredmények még a tavalyinál is rosszabbak.

Pedig már 2011-ben drasztikusan romlottak az érettségi vizsgaeredmények, amikor a minisztérium szigorú intézkedéseket vezetett be a másolás megfékezésére. Ekkor a sikeres vizsgázók országos aránya 44,47 százalék volt a fellebbezések elbírálása előtt.

Az idén tovább szigorították a vizsgafeltételeket. Míg tavaly egyes megyékben nem vezették be a termek videokamerás megfigyelését, idén ezt már általánossá tették, és akit puskázáson kaptak, vagy aki nem adta le a vizsgák előtt a mobiltelefonját, azt azonnal kizárták.

Ecaterina Andronescu tanügyminiszter - aki a vizsgák idején vette át az oktatási tárca irányítását - úgy vélte, hogy elődei nem vonták le a megfelelő következtetéseket a tavalyi, hasonlóan gyenge eredményekből.

Kerestély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondta: az idén nem a román nyelv- és irodalom-, hanem a matematikavizsgán bukott meg a legtöbb érettségiző. Hozzátette, hogy a statisztikát elsősorban a szakközépiskolák gyenge eredményei rontották. Ezen intézmények végzős diákjainak ugyan könnyített tételsort kellett megoldaniuk, többségük számára ez is nehéznek bizonyult.

A főtanfelügyelő úgy vélekedett, hogy nem csak a diákokban és a tanárokban kell keresni a hibát a rossz eredmények miatt, azok ugyanis az oktatási rendszer egészének a problémáit tükrözik. Ezek között a tanárok rendkívül alacsony fizetése miatti motivációhiányt említette. Kerestély Irma alapvetően jónak találta a 2011-ben elfogadott tanügyi törvényt, de hozzátette: ennek hatásai csak négy év után látszanak majd meg.