"Több buktató is volt az idei érettségin, sok diáknak volt problémája a halmazos és a sorozatos feladatokkal. Utóbbinál a nagy kérdés az volt, jól értelmezték-e a feladatot a vizsgázók, a leírás ugyanis felesleges, zavaró információt is tartalmazott, amelyekre nem volt szükség a példa megoldásához, viszont sokakat félrevezettek" - mondta az eduline-nak Baloghné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője.

A szaktanár szerint a feladatsor utolsó részénél - amelyben három feladat van, ezek közül azonban csak kettőt kell megoldani, a tanárok is csak ezeket értékelhetik a javítás során - a legtöbb diák valószínűleg a statisztikai témakört hagyta ki, a szórás meghatározása ugyanis sokaknak gondot okozhatott. "Bár ez a témakör is szerepel a követelményekben, a szórás fogalma korábban nem került elő a középszintű matekérettségin, először a 2011-es őszi vizsgán kellett hasonló feladatot megoldani" - magyarázta a szaktanár.

Itt találjátok a matekérettségi első részének nem hivatalos megoldásait

Itt pedig a második rész megoldási javaslatait nézhetitek meg

Szerinte az utolsó feladat is eltért a jól megszokott típustól. "Itt be kellett bizonyítani, hogy a feladat leírásában szereplő adatok nem helyesek, korábban egy ehhez hasonló példákat egyszerűbben fogalmazták meg" - mondta.

Rövid kérdések: 9 pont általános iskolai tudással is megvolt

Az írásbeli első, rövid feladatokat tartalmazó részében is voltak buktatók, de olyan példák is voltak, amelyeket általános iskolai tudással is meg lehetett oldani - előkerült például a százalékszámítás, majd a testtömegindexet kellett kiszámítani. "Ilyen feladatok a nyolcadikos felvételibe is bekerülhettek volna, meglepő, hogy a középszinten érettségizőknek ilyen kérdésekre is válaszolniuk kell, van köztük bóvlikérdés is. Százból kilenc pontot általános iskolai tudással is lehetett szerezni" - mondta.