Már jövőre 300 lehet a minimális ponthatár a felvételin? Érettségi-felvételi
MTI

Már jövőre 300 lehet a minimális ponthatár a felvételin?

Balog Zoltán elképzelhetőnek tartja, hogy rögtön "megugorják" a háromszázas ponthatárt a felsőoktatásban.

Felvételizők az idei ponthatárváró bulin. Balog szerint elképzelhető, hogy rögtön 300-ra ugrik a minimumponthatár

Balog Zoltán elképzelhetőnek tartja, hogy rögtön "megugorják" a háromszázas ponthatárt a felsőoktatásban. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője a Magyar Hírlapnak adott interjúban beszélt arról is, hogy még az idén hatmilliárd forintnyi forrás jut az egészségügyi alapellátásra.

A miniszter a lap hétfői számában közölt interjúban elmondta: azok a pedagógusok, akiknek a 2012-es átlagbérükhöz képest csökkent a fizetésük, novemberben kaphatják meg a kompenzációt szeptember elsejéig visszamenőleg.

A felsőoktatási kerekasztal által elkészített koncepciót először minisztériumi, majd kormányszinten is megvitatják. Bizonyos tendenciákat már most is látnak, így például, hogy működik a természetes szelekció, már szűntek meg szakok amiatt, mert nem jelentkeztek rájuk. Tizenhat szak esetében a kormány döntött úgy, hogy az állami szerepvállalást csökkenteni kell.

Ami még biztos: növelni kell a természettudományok súlyát. A humán tudományok Magyarország kultúrájának fontos részei, így ezeket nem lehet kizárólag gazdaságossági szempontból megítélni, ugyanakkor elkerülhetetlen egyfajta koncentráció - fejtette ki Balog Zoltán.

A ponthatárról szólva a miniszter elképzelhetőnek tartotta, hogy rögtön "megugorják" a háromszázat. Egyes speciális szakokat leszámítva a klasszikus alapképzések esetében ez a határ lenne reális, ezzel a hallgatói önkormányzatok is egyetértenek - mondta.

Arra a kérdésre, mit gondol arról, hogy a kormány egyes véleményformálók szerint hozzá lojális, keresztény-konzervatív "egyengyerekeket" akar kinevelni, úgy reagált: "ez nyilvánvalóan destruktív, hangulatkeltő ostobaság". A hittankönyvek tartalmáért az egyházak felelnek, ezekből azok a gyerekek tanulnak, akiknek a szülei az adott egyház mellett döntöttek. Ezt a döntésüket pedig bármikor módosíthatják.

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.