Arany János Tetemre hívás című balladája, Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című karcolatfüzére és a heorikus életfelfogásról szóló érvelés közül választhattak a vizsgázók a középszintű magyarérettségin. A három téma közül egyet kellett kidolgozni – itt találjátok a szaktanár által kidolgozott vázlatos megoldási javaslatot.
Friss: itt vannak az első infók a 2013-as magyarérettségiről: nyelvészeti szöveget kaptak a diákok
A szövegértési feladatsor szaktanár által kidolgozott, nem hivatalos megoldását itt nézhetitek meg.
Megoldási javaslat
Témája: a hősiesség, heroikus életfelfogás mellett vagy ellen kell érveket hozni
Fontos, hogy nem a véleményed értékeli a szaktanár, hanem azt, hogy meg tudod-e védeni, indokolni az álláspontodat, illetve megfelelő irodalmi példákat hozol-e.
- először tisztázd a tételt (jelen esetben a Camus-idézetet, s azt, hogy neked mit jelent a heroikus életfelfogás=önfeláldozó magatartás)
- milyen téren, milyen eszmékért áldozhatja fel magát az ember? Pl. a hazáért, szerelméért, családjáért, becsületéért, vallásáért, Istenért stb. vagy időrendben tekints át az összegyűjtött példákat (ókortól napjainkig, vagy tematikusan, pl. hazáért, családért stb.)
- tisztázd, hogy egyetértesz-e Camus hősével, vagy cáfolod (egynemű álláspontok). Mindkét esetben releváns irodalmi példákat keress!
- ha egyet is értesz és cáfolni is tudod (eltérő álláspontok), logikusan építsd fel a fogalmazást!
- tanácsos megtervezni az érvelés menetét (pl. fokozásos vagy keretes érvelés)
- ne ugyanazt a véleményt fogalmazd meg többféleképp
- a befejezés frappáns összefoglalás is egyben, de lehet idézettel, a téma továbbgondolásával, buzdítással vagy kéréssel zárni
| „én nem hiszek a hősiességben…” | A heroikus életfelfogás mellett |
| - ti. az élet értékes, a család, nem az önfeláldozás pl. Odüsszeia világképe - nincs hatása a túlélőkre az önfeláldozásnak - a hírnév múlandósága - a világot nem válthatja meg egy-két önfeláldozó ember, a nép egy befolyásolható tömeg pl. Madách: Az ember tragédiája c. drámai költeményben: - Miltiádész, a győztes hadvezér elítélése - a szabadság – eszme eltorzulása jelenik meg a középkori színben pl. a keresztes lovagok fosztogatása - eretnekmozgalmak – homouzion-homoiuzion) - a francia forradalom mértéktelen öldöklése (Danton alakja) - a XIX. század végének drámáiban nevetségesek az eszmék, ill. a polgári élet nem ad lehetőséget a tragédiákra, a nagy eszmék életképtelenek a kisembereknél pl. Ibsen: A vadkacsa c. művében Gregers Werle eszméi miatt hullik szét egy család, vagy ide sorolhatóak Csehov drámái - Petőfi : Az apostol – Szilveszter feláldozza a családját az eszméért - Babits Jónás könyve: Jónás nem látja eredményesnek a prófétálását, elégedetlenkedik |
- az élet fontos, de a hírnév örök, pl. Akhilleusz választása ill. az Íliász szemlélete - a magasabb törvényeknek (lelkiismeret, isteni törvények) való megfelelés pl. Antigoné, aki vállalja a halált is, de az isteni elrendelésnek engedelmeskedik, mikor eltemeti testvérét, s szembeszáll Kreónnal, a földi hatalom megtestesítőjével - pozitív példa adása az utókornak - vallásért, hitért való áldozat - szerelemért való áldozat Shakespeare: Rómeó és Júlia - a hazáért, kereszténységért való önfeláldozó harc: pl. Balassi Bálint: Egy katonaének vitézei, ill. Zrínyi Miklós hősi halála - Petőfi költészete, költő-vátesz szerepe (és élete): a szabadságért való önfeláldozás pl. Az apostol (esetleg Nemzeti dal, A XIX. század költői, ars poeticái és a forradalmi látomásköltészete – de itt nem konkrét szereplőről, hanem a szerző heroizmusáról beszélhetünk) |
Megoldási javaslat:
Bevezetés
Arany János a XIX. sz. magyar romantika kiemelkedő alakja.
Balladákat a nagykőrösi évei 1851-60 (a szabadságharc bukása és Petőfi halála után az egyensúlyhiány, haladásba vetett hit meggyengülése jellemezte) alatt kezdett írni, majd az Őszikék ciklusban ismét.
Nagykőrösi évek balladái:
a szabadságharc bukása és Petőfi halála után az egyensúlyhiány, haladásba vetett hit meggyengülése jellemezte, lemondó, rezignált hangnem
Őszikék balladái:
az 1870-es évekre jellemző
a művek témája többnyire szerelmi, ill. népi hiedelmek, babonák jelennek meg (Lásd itt: vérző seb)
áthatja a bűn és bűnhődés kérdésköre
A ballada fogalma:
Két típus:
Népballada
Műballada- a romantika korában vált népszerűvé
epikus műfaj, a három műnem keveredése „tragédia dalban elbeszélve”
A ballada jellemzői:
cselekménye sűrített
előadásmódja szaggatott
jellemzi a balladai homály
erős a lélektaniság (a bűn és bűnhődés motívuma)
Az Arany-balladák csoportosítása:
téma szerint:
1. történelmi pl. A walesi bárdok
2. személyes tragédiát bemutatóak/lélektaniak pl. Ágnes asszony
szerkezet szerint:
1. egyszálú pl. V. László
2. két-vagy többszálú pl. Szondi két apródja
3. körkörös pl. Ágnes asszony
A balladák jellemzőinél elegendő csak az adott balladára vonatkoztatni pl. Őszikék-ciklusban keletkezett, személyes tragédiát bemutató, egyszólamú
Tárgyalás
Típus: lélektani ballada, a tragikus ballada középpontjában értékvesztés áll: Benő halála fölösleges, hiszen Abigél szerette
Téma: egy látszólagos gyilkosság ill. a gyilkos utáni nyomozás története, az istenítélet (mint babonás hiedelem) módszerével. A seb a fiú arája jelenlétében kezd vérezni, mire kiderül, hogy – bár nem ő a gyilkos -, de közvetett módon köze van a halálához, hiszen ő adta kedvesének a gyilkos tőrt.
Idő: a középkor (romantikára jellemző a középkori témaválasztás)
Helyszín: „a radványi sötét erdő” és a halott apjának főúri kastélya
Szerkezet: egyszálú, egyszólamú
3 részre osztható:
1. előzmény (1-3. vsz.) a múltra vonatkozik
2. jelen és a nyomozás (4-11. vsz.)
3. Abigél bűnhődése
Előadásmód:
-szaggatott, kihagyások jellemzik pl. Abigél nem tudta hogyan halt meg Benő („szeme villan, s tapad a tőrre”), csak a helyszínen tudatosul benne. Eszerint a tőr átadása és az öngyilkosság között el kellett telnie egy kis időnek, s Abigél nem volt a helyszínen
- balladai homály: Abigél esetében jelenik meg: miért volt Abigélnél tőr? Esetleg előre eltervelte? Vagy csak játszadozott kedvesével? stb.
Abigél esetében jelenik meg a bűn és bűnhődés: bűne a könnyelmű kijelentés („nosza hát!”), s büntetése sem marad el: megőrül „….szeme szokatlan lángot lövell(…)kacag és sír(….)” éppúgy, mint Ágnes asszony, aki szintén csak bűnrészes, s mindkét esetben a büntetés az őrület. (nem emberi, hanem isteni az igazságszolgáltatás)
Verselése: szimultán (időmértékesen és ütemhangsúlyosan is ritmizálható), strófákra tagolt
Rímképlete: a-b-a-b-b
Hangszimbolikájában is utal a középkori hangulatra.
Befejezés
Értelmezése: inkább veszteseket látunk, nem bűnösöket, Benő halála és Abigél megőrülése értelmetlen. A drámaiság a legerőteljesebb a három műnem közül.
Megoldási javaslat:
Fontos itt is,
- hogy ne a novella történetének ismételt leírása, hanem elemzése legyen!
- figyelj a két mű közös és eltérő vonásaira ill. ezek okaira
- a legjobban itt kell figyelni a logikai felépítésre: vagy egymást követően elemezd a műveket, a másodiknál mindig utalj vissza az előzőre
Vagy a két művet az adott szempontoknak megfelelően (pl. tanár, osztálytársak viszonya, cím, helyszín stb.) egymás mellett szerepeljen (ez jobb)
- befejezés: rövid, tömör, összefoglalás ill. válaszadás a címre
Bevezetés
- Karinthy a magyar klasszikus modernség alakja
- A Nyugat I. nemzedékének szerzője
- Kiemelkedő alkotásai az irodalmi paródiái
- Megjelenik az abszurd és a groteszk
- Legjelentősebb alkotása a Tanár úr kérem (1916)
Tárgyalás
Műfaj: karcolat
Cím: témamegjelölő
Ellentétes és párhuzamos is a két novella: szembeállítja a tanár és a diákok viselkedését, viszonyát
Elbeszélői nézőpont:
- Kívülállóként (E/3.) jelenik meg a főszereplő a többiek szemében (A jó tanuló felel)
- néhol azonosul a rossz tanulóval „lelki vívódásait” is ábrázolja
- azonosságok: ugyanabban a szituációban ábrázol két ellentétes jellemet ill. osztályt
A tanár, osztálytársak viszonyulása:
A jó tanulóhoz: szinte patetikus, ünnepélyes hangulatot ábrázol, felnagyít, mitizál Karinthy (gróf- grófnő) - ezek a komikum poétikai eszközei
A rossz tanuló felel c. karcolatban: a lefokozás, kisszerűség megjelenése, a felelés jelentőségének eltúlzása jelenik meg („a halálraítélt…”)
Erősíti a komikumot a rossz tanuló jellemének kifigurázása
A címszereplőkhöz való viszony:
A jó tanuló esetében: távolságtartó, mitizáló (l. a bevezető: „Kérd meg Steinmannt…”), ünnepélyes („ünnepélyes maga a tanár is”) - s ebből fakad a komikum
A rossz tanuló esetében: profanizált, leereszkedő, kisszerű - kisszerű célért „küzd”
Befejezés
Karinthy jelentősége - irodalmi paródiái miatt
Az irodalomhoz való kettős viszonya: egyszerre képes tárgyának rangot adni, ugyanakkor meg is fosztja attól.
|
Három értékelési szempontnak kell megfelelni: tartalom, szerkezet és nyelvezet. |
|
Tartalmi elvárások: Szerkezet: Nyelvezet: - a köznyelvi norma használata (ne legyen benne szleng, divatszó stb.) |
