Klinghammer: "a kormány gesztusa" a 240-es ponthatár Érettségi-felvételi
MTI

Klinghammer: "a kormány gesztusa" a 240-es ponthatár

Klinghammer István szerint a kormány gesztust gyakorolt azzal, hogy egyes szakokra már 240 ponttal is be lehetett...

Felvételizők a ponthatárhúzás napján. Klinghammer szerint gesztus volt a 240-es ponthatár

Klinghammer István szerint a kormány gesztust gyakorolt azzal, hogy egyes szakokra már 240 ponttal is be lehetett kerülni. A felsőoktatási államtitkár erről a Magyar Hírlapnak adott interjúban beszélt.

A lap szerdai számában közölt interjúban kifejtette: olyanok is felvételt nyertek, akik korábban csak önköltséges képzéseken próbálkoztak volna, és csak önköltséges szakra vették volna fel őket, ez azonban hosszú távon nem fenntartható. Arról is beszélt, hogy megbízatását azzal a feltétellel vállalta, hogy az alapképzésekre megemelik a minimumponthatárt. 

Annak firtatására, lesz-e elég forrás, úgy reagált: "Mindenkit biztosíthatok, hogy az egyetemek a pénzüknél lesznek szeptembertől – legalábbis azok, amelyek megfelelő számú hallgatót vettek fel. A korábban bejelentett 58 milliárd forintos alapból a megemelt állami ösztöndíjas létszám forrását is ki tudjuk pótolni." Hozzátette, hogy lehetnek kisebb csúszások.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a közösségi főiskolák a felsőoktatási szakképzések bázisai lesznek. Aki akar, ezzel a tudással tovább tud lépni alap-, majd akár mesterképzésre is. "Az a célunk, hogy ne kéményként emelkedjenek ki az intézmények, hanem adják meg az átjárás lehetőségét a felsőoktatási intézmények egymás között" - mondta.

Kulcskérdésnek tartja a rektorok szerepének tisztázását is. "A rektor az egyetem vezetője, de a működtetésért nem ő felel. Rá kell térnünk a kancellári rendszerre" - mondta a lapnak.

Középiskolai felvételi 2026: ezért annyira nehéz jól megírni a központi írásbelit Közoktatás Kurucz Tünde

Középiskolai felvételi 2026: ezért annyira nehéz jól megírni a központi írásbelit

Az 50 pontos matekból 23 pont már átlag feletti eredménynek számított a nyolcadikosoknál a 2025-ös központi írásbelin, de magyarból is átlagosan a diákok nyolcadikban csak 30,3 pontot értek el, azonban a negyedikeseknél és a hatodikosoknál sem volt sokkal jobb a helyzet. Elmagyarázzuk egyszerűen miért annyira nehéz magas pontszámot elérnie még egy színötös tanulónak is.