"Itthon nem tudnék német nyelven tanulni" - diákok a külföldi továbbtanulásról Érettségi-felvételi
Eduline

"Itthon nem tudnék német nyelven tanulni" - diákok a külföldi továbbtanulásról

Egyre több Zala megyei diák tanulna tovább Ausztriában, Angliában és Olaszországban – írja a Zalai Hírlap.

Az Oxford. A vezető egyetemekre nehéz bekerülni, ennek ellenére egyre többen próbálkoznak

Egyre több Zala megyei diák tanulna tovább Ausztriában, Angliában és Olaszországban – írja a Zalai Hírlap. A vezető budapesti középiskolákból is egyre többen készülnek külföldi egyetemekre - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

„A választásomban a röghöz kötés is közrejátszik, de az államot is meg lehet érteni, nem szerencsés, ha a magyar állam pénzén kitanított fiatal orvos külföldön hasznosítja majd a tudását” – mondta a lapnak az egyik középiskola végzős diákja, aki szerint ilyen mértékben ugyanakkor nem kellene korlátozni a hallgatók szabadságát.

A végzős középiskolások szerint tény, hogy Ausztriában drágább az élet, de a 17 eurós féléves tandíj elfogadható. Ezt az összeget a Bécsi Egyetem nemzetközi gazdálkodás képzésére jelentkező Göncz Gábor Balázs is elfogadhatónak tartja, itthon ugyanis körülbelül 300 ezer forintot kell fizetni félévente, ha valaki nem szerez államilag finanszírozott helyet azon a tizenhat szakon, amelynél a korábbiaknál jóval magasabb ponthatárt határozott meg az erőforrás-minisztérium.

„Itthon nem tudnék német nyelven tanulni, ezért jelentkeztem Bécsbe. Másrészt sokkal több lehetőség van abban az országban, és az emberek életszínvonala is jóval magasabb, mint itthon” – tette hozzá. Melyek a legnépszerűbb osztrák egyetemek? Hova jelentkezik a legtöbb magyar diák? A friss adatokat itt találjátok.

 

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.