Az emelt szintű érettségi előny, de nem feltétel az informatikai alapképzéseken - ugyanakkor a diákok weblapkészítési, szöveg- és táblázatszerkesztési, prezentációkészítési tudás nélkül nem boldogulnak az egyetemen.

„Az emelt szintű érettségi feladatait két részre lehet osztani: a gyakorlati vizsga felméri, mennyire tudják használni a diákok az irodai csomagot, vagyis tudnak-e weblapot szerkeszteni, táblázatot és szöveget szerkeszteni, képeket kezelni, prezentációt készíteni. Az egyetemen ilyen tudás nélkül nem lehet boldogulni, ez a digitális műveltség része, elvárjuk a hallgatóinktól, hogy ezekkel ne legyen problémájuk” – mondta az eduline-nak Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) egyetemi docense.

Az emelt szintű informatikaérettségi feladatsora és a hivatalos megoldás

Az emelt szintű érettségi másik része a programozáshoz kapcsolódik, az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék oktatója szerint majdhogynem mindegy, hogy az egyetemre felvételiző diákok melyik nyelven tudnak programozni, „a lényeg, hogy a programíráshoz szükséges gondolkodásmódot elsajátítsák, és ehhez megkapják a kezdőlökést a középiskolától”. „Az egyetemen megtanulják a különböző programozási nyelveket” – tette hozzá Charaf Hassan.

Az idei emelt szintű érettségin négy feladatot kellett megoldani: a weblapszerkesztési résznél egy madárfajról kellett ismertetőt készíteniük HTML formátumban, a táblázatkezelési feladatban egy mozifilm bevételeiből, az adatbáziskezelésnél pedig a természetvédelmi területek adataiból kellett információkat kinyerniük. A programozási feladatnál egy képviselői nyilvántartást kaptak, ez alapján kellett megmondaniuk, mennyien szavaztak az adott választókerületekben, illetve összesen az egyes indulókra és pártokra. Milyennek tartották az idei emelt szintű érettségit a diákok? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Emelt szintű érettségi informatikából: jó, ha van, de nem feltétel

„Ha egy elsőéves hallgató fizikatudással és széleskörű matematikai ismeretekkel érkezik az egyetemre, nem lesz problémája. Azt tanácsolom az érettségizőknek, a szeptemberi szemeszterkezdés előtt lapozzák át a fizikakönyvet, a legtöbb középiskolában az utolsó évben ugyanis már nincsenek tanórák” – mondta.

Hozzátette: jobban örülnek, ha a leendő hallgatók emelt szintű vizsgát tesznek informatikából, „de annak sem lesznek problémái, aki matematikából és fizikából felkészült, de informatikából csak középszintű érettségije van”. „Persze kérdés, hogy a pontszáma alapján bejut-e a jelentkezési lapon kiválasztott szakra” – tette hozzá.

2013-ban harmincnégy szakon tették kötelezővé az emelt szintű érettségit: a népszerű bölcsészképzések, például az andragógia, az anglisztika és a pszichológia mellett két gazdasági, egy jogi, három műszaki és számos társadalomtudományi szakon, például kommunikáción is ehhez kötik a felvételit. Az informatikai alapszakokon egyelőre nem kötelező az emelt szintű informatikaérettségi, igaz, a nagyobb egyetemek képzéseire valóban nehezen lehet bejutni a több pontot érő vizsga nélkül: a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának mérnökinformatikus alapszakán tavaly például 370-396-nál húzták meg a ponthatárt.