Itt a lista: ilyenek lesznek a ponthatárok a 16 népszerű szakon Érettségi-felvételi
Eduline

Itt a lista: ilyenek lesznek a ponthatárok a 16 népszerű szakon

Nyolcpontos megállapodást írt alá a HÖOK-kal Balog Zoltán erőforrás-miniszter - a dokumentum alapján azon a 16 szakon...

Nyolcpontos megállapodást írt alá a HÖOK-kal Balog Zoltán erőforrás-miniszter - a dokumentum alapján azon a 16 szakon is lesznek állami ösztöndíjas helyek 2013-ban, amelyeken a decemberi kormányzati tervek szerint csak önköltséges helyeket hirdethettek volna az egyetemek és főiskolák. A most meghatározott pontszámok ideiglenesek, ha véglegessé válik, hogy mekkora arányban juthatnak be államilag finanszírozott helyekre hallgatók, még változhatnak. 

Ilyenek lesznek a ponthatárok 2013-ban

Alkalmazott közgazdaságtan: 465

Andragógia: 445

Emberi erőforrások: 460

Gazdálkodási és menedzsment: 460

Gazdaságelemzés: 465

Igazságügyi igazgatási: 435

Jogász: 465

Kereskedelem és marketing: 460

Kommunikáció és médiatudomány: 470

Közszolgálat: 440

Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási: 425

Nemzetközi gazdálkodás: 460

Nemzetközi tanulmányok: 465

Pénzügy-, és számvitel: 460

Turizmus-vendéglátás: 465

Üzleti szakoktató: 440

Milyenek voltak a tavalyi ponthatárok?

A 2012-es ponthatárokkal nehéz összevetni a most nyilvánosságra hozott ponthatárokat, a gazdasági szakok többsége ugyanis már tavaly is csak önköltséges formában indult, így a legtöbb felsőoktatási intézményben elég volt 240-350 pontot összegyűjteni. Az már most biztos, hogy a kommunikáció szakra jelentkezőket kellemetlen meglepetés érte - erről szóló friss cikkünket itt olvashatjátok el. Milyenek voltak a ponthatárok tavaly a jogász-, az andragógia vagy éppen a nemzetközi tanulmányok alapszakon? Összefoglalónkat itt találjátok.

Az Egyesült Királyságban vagy az USA-ban jobb egyetemre járni? Felsőoktatás Vendégszerző

Az Egyesült Királyságban vagy az USA-ban jobb egyetemre járni?

Sokan álmodoznak arról, hogy külföldön tanuljanak, de amikor választani kell a brit és az amerikai egyetemek között, könnyű elveszni. Mindkét rendszer világszínvonalú, mégis másképp működik: eltér a tanórák felépítése, a felvételi folyamata, a közösségi élet és a mindennapok ritmusa. Ritli Zsanett írása, aki a University of St. Andrews alumnájaként és jelenlegi Fulbright-ösztöndíjas NYU hallgatóként mindkét felsőoktatási rendszerben első kézből szerzett tapasztalatot.