Hogyan húzzák meg a felsőoktatási felvételi ponthatárait? Mi alapján sorolja be a rendszer a jelentkezőket egyik vagy másik szakra? Megmutatjuk.

Az algoritmus – a felvételi összpontszám alapján – intézményenként és szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legjobb teljesítményű, vagyis legmagasabb pontszámú felvételizőtől kiindulva sorolja be őket a jelentkezési lap első helyén megjelölt képzésre.

Ha az első helyen megjelölt szak már "betelt", a második helyen szereplő képzésre próbál meg titeket besorolni a rendszer, ha oda sem sikerül bekerülni, a harmadik helyen szereplő szakra, és így tovább.

Vagyis azt, hogy milyen pontszámmal lehet bekerülni egy adott képzésre, a szakos kapacitás, illetve a jelentkezők száma és pontszáma dönti el.

De akkor mit jelent a ponthatár?

A ponthatár annak a felvételizőnek a pontszáma, aki az adott képzésre utolsóként "befér" - vagyis azok a jelentkezők már kimaradnak, akiknek ennél alacsonyabb az összpontszámuk. A tavalyi ponthatárokat itt nézhetitek meg, a 2017-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt találjátok.

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.