Október 17-től lehet jelentkezni a 2012 februárjában induló alap- és mesterképzésekre, a ponthatárokat január 24-én...
Október 17-től lehet jelentkezni a 2012 februárjában induló alap- és mesterképzésekre, a ponthatárokat január 24-én húzzák meg. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a felvételi eljárásról és a pontszámításról.
2012 februárjában csak mesterképzésben indulnak államilag finanszírozott szakok, alapképzésben és felsőfokú szakképzésben most csak költségtérítéses szakokat hirdetnek az egyetemek és főiskolák. A keresztféléves jelentkezési időszak november 15-ig tart: nincs megkötés, annyi helyet jelölsz meg, amennyit szeretnél, pótfelvételi azonban nem lesz. A felvételi eljárás díja 9000 forint, amely három jelentkezés díját foglalja magában. Hogyan kell kitölteni a jelentkezési lapot és az e-felvételi űrlapját? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Tavaly a gazdaságtudomány volt a legnépszerűbb
Tavaly a legtöbben gazdaságtudományi szakokra adták be jelentkezésüket: a Felvi adatai szerint a hallgatók több mint harminchét százaléka ezen a képzési területen szeretett volna továbbtanulni, de népszerűek voltak a műszaki, az agrár és az informatikai szakok is. A felvételizők tizenegy százaléka – összesen 612-en – tanári mesterszakra jelentkezett.
A legnépszerűbb képzések sorrendje aligha lepte meg az egyetemek és főiskolák vezetőit. A legtöbb bölcsész-, társadalomtudományi és természettudományi szak ugyanis hat féléves, vagyis a végzősök júniusban kapják meg BA-diplomájukat, így a normál felvételi eljárásban is részt vehetnek, ha nem elégszenek meg ezzel a végzettséggel. Ezzel szemben az agrár, a gazdaságtudományi és a műszaki területen általában hét félévesek az alapszakok – így akik januárban veszik át BSc-diplomájukat, csak akkor folytathatják megszakítás nélkül tanulmányaikat, ha a keresztféléves eljárásban felvételiznek a mesterszakokra.
A tíz legnépszerűbb mesterszak keresztféléves ponthatára 2011-ben
Mesterképzés neve | Ponthatár | Ponthatár | Ponthatár |
Vezetés és szervezés | Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar: 66 pont | Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar: 65 pont | Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar: 74 pont |
Vállalkozásfejlesztés | Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar: 65 pont | Általános Vállalkozási Főiskola: 60 pont | Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar: 76 pont |
Tanár | Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar: 62 pont (matematikatanár) | Pannon Egyetem Filológiai és Társadalomtudományi Kar: 72 pont (angoltanár) | Pannon Egyetem Filológiai és Társadalomtudományi Kar: 78 pont (magyartanár) |
Marketing | Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar: 70 pont | Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar: 74 pont | Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar: 69 pont |
Pénzügy | Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar: 65 pont | Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar: 62 pont | Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar: 82 pont |
Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás | Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem: 68 pont (csak költségtérítéses indult) | Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar: 61 pont | Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar: 75 pont |
Gépészmérnök | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar: 70 pont | Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar: 87 pont | Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar: 54 pont |
Számvitel | Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar: 63 pont | Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar: 67 pont | Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar: 75 pont |
Villamosmérnök | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar: 70 pont | Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar: 70 pont | - |
Logisztikai menedzsment | Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar: 81 pont | Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar: 65 pont | Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar: 73 pont |
A felsőoktatási intézmények közül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tarolt 1037 jelentkezővel, a második és harmadik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem (849 jelentkező) és a Debreceni Egyetem (717 jelentkező) állt, de több mint ötszázan jelölték meg a Károly Róbert Főiskola, a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Szent István Egyetem alap- és mesterképzéseit is.
Hogyan változnak a pontszámítás szabályai?
Már az idei keresztféléves felvételin is a 2012-től érvényes új szabályok szerint kell kiszámítani a jelentkezők többlet- és tanulmányi pontszámát. A legfontosabb változás, hogy a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett egy természettudományos tantárgy - fizika, biológia, kémia, földrajz vagy természettudomány - eredményeit is figyelembe kell venni a tanulmányi pontok számításakor. Eddig a végzős középiskolások dönthették el, hogy a négy kötelező mellett melyik tantárgy év végi jegyét adják hozzá felvételi pontszámukhoz.
A többletpontok rendszere is változik, az eddigi nyolcvan helyett száz pluszpontot lehet majd szerezni. Ez azt jelenti, hogy nem 400+80, hanem 400+100 lesz a maximális pontszám - igaz, 2011-ben egyetlen alap- vagy osztatlan szakhoz sem volt szükség ennyire. Az emelt szintű érettségiért járó többletpontok mértéke 40-ről 50-re emelkedik. Mivel legfeljebb két emelt szintű érettségivel lehet többletpontot gyűjteni, ez azt jelenti, hogy kitűnő tanulmányi eredménnyel nyelvvizsga nélkül is meg lehet szerezni a maximális 500 pontot.
Emelkedik a minimum pontszám is, az idei keresztféléves felvételin és 2012-től alapképzésre, egységes és osztatlan képzésre már csak azokat vehetik fel az egyetemek és főiskolák, akiknek összpontszáma az emelt szintű érettségiért járó pontokkal együtt, de más jogcímen kapott többletpontok nélkül eléri a 240-et.
eduline