Fordítva sül el a hallgatói szerződés bevezetése? Érettségi-felvételi
Eduline

Fordítva sül el a hallgatói szerződés bevezetése?

Sok magyar végzős középiskolás meg sem próbál magyar egyetemre vagy főiskolára bekerülni, inkább külföldön folytatja...

Sok magyar végzős középiskolás meg sem próbál magyar egyetemre vagy főiskolára bekerülni, inkább külföldön folytatja tanulmányait, köszönhetően a hallgatói szerződés bevezetésének. Az intézkedés célja az volt, hogy a kormány itthon tartsa a diplomás fiatalokat, könnyen lehet azonban, hogy csak azt érik el, hogy nemhogy dolgozni, tanulni sem itthon fognak - írja a Szamárpad blog.

A német Der Spiegel című lapban jelent meg egy riport magyar középiskolásokról, akik úgy döntöttek, hogy külföldi egyetemre felvételiznek. A lapnak nyilatkozó magyar diákok többsége a hallgatói szerződés vagy az államilag támogatott helyek számának csökkentése miatt határozta el, hogy nem Magyarországon folytatja a tanulmányait. A teljes posztot a Szamárpad blogon olvashatjátok el.

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.