Két hete hozta nyilvánosságra az egyetemekre, főiskolákra és képzési területekre lebontott keretszámokat az oktatási államtitkárság – szeptembertől összesen 27 150 elsőéves tanulhat állami ösztöndíjasként, 15 550-en pedig részösztöndíjat kapnak. Mivel a felvételi tájékoztató kiegészítése végül több részletben jelent meg a Felvi.hu-n, egy helyre összegyűjtöttük az alap- és mesterszakok, osztatlan képzések és felsőfokú szakképzések létszámkeretéről szóló információkat.
Alapszakok: a nagy vesztesek a gazdasági tanszékek
A Budapesti Corvinus Egyetemen összesen 625 állami hely lesz, ebből az agrárképzésben 300, a gazdaságtudományi szakokon 75, az informatikai képzésben 100. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2730 teljes állami helyet kapott - a műszaki terület 2200, az informatika 400, a gazdaságtudományok 30 helyet. Milyen szakok nem indulnak államilag finanszírozott formában? A legfrissebb információkat itt találjátok.
A Debreceni Egyetem keretszáma 2660, ebből az agrárképzés 150, a bölcsészet 250, a műszaki képzés 570, az orvosképzés 640, a természettudományi kar 550 helyet kapott. Az ELTE-n 3410 állami hely van, ebből a bölcsészeknek 1050, az informatikának 400, a pedagógusképzésre 530, a természettudományokra 1140 hely jutott.
A Miskolci Egyetem teljes kerete 1100, ebből 500 a műszaki. A Nyugat-magyarországi Egyetem teljes kerete szintén 1100, ebből 220 az agrárképzési, 210 a pedagógusi, 200 a természettudományos keretszám. Az Óbudai Egyetemen 1940 teljes állami támogatású hallgató lesz, ebből 1620-an műszaki vonalon tanulhatnak.
A Pécsi Tudományegyetem teljes állami kerete 2300, ebből 620 az orvosi, 340 az informatikus és 460 a természettudományos képzésben részt vevő hallgató. A Semmelweis Egyetem 1085 állami ösztöndíjat kapott és további 740 helyet egységes, osztatlan képzésben teljes támogatással. A Szegedi Tudományegyetem 2495 hallgatót vehet fel teljes támogatással, közülük 900 természettudományos, 230 orvosi képzésben vehet részt, 90 helyet kaptak a jogi, 270-et az informatikai területekre. Hány hallgatót vehetnek fel az egyetemek az osztatlan jogi, orvosi, gyógyszerészeti és művészeti szakokra? Az adatokat itt találjátok.
Mesterszakok: az ELTE és a BME kapta a legtöbb helyet
Mesterszakokon összesen 18 600-an tanulhatnak állami ösztöndíjasként, a legtöbb BA- vagy BSc-diplomás hallgatót az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem veheti fel.
A legtöbben, 3700-an tanárszakon folytathatják tanulmányaikat, 3470-en műszaki, 2900-an pedig gazdaságtudományi mesterképzésen tanulhatnak ingyen.
Felsőfokú szakképzések: itt is drasztikus a csökkentés
A felsőfokú szakképzések állami keretszámát is megvágta a kormány: míg 2011-ben összesen tízezren kerülhettek be a kétéves tanfolyamokra, idén már csak 3500-an tanulhatnak ingyen. A legtöbb férőhelyet a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem kapta - az intézményekre lebontott adatokat itt találjátok.
| Hányan tanulhatnak részösztöndíjasként szeptembertől? |
| Az új felsőoktatási törvény szerint a hallgatók finanszírozási jogállása háromféle lehet: állami ösztöndíjjal támogatott, állami részösztöndíjjal támogatott, valamint önköltséges. Az állami részösztöndíjas képzés költségeinek felét az állam, másik felét pedig a diákok állják. Fontos, hogy nem minden képzési területen jelölhetitek meg a részösztöndíjas finanszírozási formát. A költségek felének fizetését a műszaki, a természettudományi, az informatikai képzési területekhez tartozó alapképzési szakokon vállalhatjátok, ezen kívül a földmérő és földrendező mérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, tájrendező és kertépítő mérnöki, az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szakokon lehet ezt a formát választani. Hány részösztöndíjas hallgatót vehetnek fel idén az egyetemek és főiskolák? A 2012-es keretszámokat itt nézhetitek meg. |
