Alap- és osztatlan szakokon 300, felsőoktatási szakképzéseken 260 – egy elírás miatt legalább ennyi pontot kell összegyűjteniük a diákoknak a 2013-as felvételin, ha bármelyik egyetemre vagy főiskolára be szeretnének kerülni. Módosítani kellett a felvételi eljárásról szóló kormányrendeletet, ezt - az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint - megtették.
Pont Ott Parti 2012 júliusában. Kellemetlen meglepetés érheti az idén felvételizőket, ha nem javítják a kormányrendeletet
2016-ig fokozatosan emeli a minimális ponthatárokat a kormány, 2014-ben 260, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 pont lesz az alsó határ, azokat a diákokat, akik ennél kevesebb pontot gyűjtenek, sem állami ösztöndíjas, sem fizetős képzésre nem vehetik fel az egyetemek és főiskolák. Idén még 240 az alsó küszöb az alap- és osztatlan szakokon – nyilatkozta januárban Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár. A felvételi eljárásról szóló, decemberben megjelent kormányrendeletben azonban eredetileg nem ez állt: egy elírás miatt a magasabb ponthatárokról szóló paragrafus már 2013. január 1-jén hatályba lépett.
A ponthatár-módosításokat a kormányrendelet 47. paragrafusa tartalmazza, a rendelet alaphatálya – 2013. január 1. – alóli kivételek egy elírás miatt azonban a 48., nem pedig a 47. paragrafusra vonatkoznak, alighanem elírták a számot. „Így jelenleg a következő ponthatárok érvényesek: alapképzés és egységes, osztatlan képzés: 300 pont, felsőoktatási szakképzés: 260 pont” – olvasható az Ars Boni jogi folyóirat cikkében, amelynek szerzője, Mátyás Ferenc szerint a tévedés az idén felvételizők szempontjából jogbizonytalanságot okoz, „hiszen a jelentkezések beadásának határideje nagyon közel van, a minimális ponthatárok hatályos értéke pedig jelentősen eltér a korábbi kommunikációtól”.
„Ellenőriztük a rendeletet, valóban jogos a felvetés, a csütörtöki minisztériumi egyeztetésen jelezni fogjuk a problémát” – mondta az eduline-nak Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) alelnöke. Az oktatási államtitkárság sajtóosztályát szerda késő délután kerestük az ügyben, csütörtök délelőtti válaszukban azt írták: észrevették a hibát, és már javították - igaz, több, az interneten elérhető jogtárban még az eredeti verzió szerepel.
Mi lesz a 2013-as felvételin?
Ez azt jelenti, hogy 2013-ban még 240 lesz a minimális ponthatár az alap- és osztatlan szakokon, az alsó határ tehát a tavalyihoz képest nem változik. A felsőoktatási szakképzéseken azonban magasabb a bejutási küszöb: míg tavaly már 160 ponttal is be lehetett kerülni az - akkor még felsőfokú szakképzésnek nevezett kétéves, diplomát nem adó - szakokra, idén ehhez legalább 200 pont kell. A mesterképzéseken 100-ból legalább 50 pontot kell összegyűjteni. A 2013-as pontszámítási szabályokról itt olvashattok.
És mi lesz a 2014-es felvételin?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma december végén közölte: bár a felvételi eljárásról szóló rendelet és a módosított felsőoktatási törvény alapján az oktatásért felelős miniszter minden szakhoz külön ponthatárokat határozhat meg, a tárcavezető a 2013-as felvételin még nem él ezzel az eszközzel, a ponthatárokat ebben az évben az egyetemek és főiskolák kapacitása, valamint a jelentkezők száma és tanulmányi eredménye alapján húzzák meg.
A 2014-es felvételin viszont már az összes állami egyetem és főiskola képzéseinek ponthatárát központilag, az erőforrás-minisztériumban határozzák majd meg. Ezzel ugyanúgy csökkenteni lehet az állami ösztöndíjasok számát, mint a keretszámokkal, a korábbi évek jelentkezési statisztikái alapján ugyanis pontosan be lehet lőni, hol kell meghúzni a ponthatárokat ahhoz, hogy száz vagy éppen ötszáz diák kerüljön be az adott szakra. Jelentős változások ritkán fordulnak elő – elsősorban akkor, amikor változnak a pontszámítás szabályai, az átlagosnál könnyebb vagy nehezebb az érettségi. Az ELTE anglisztika szakára például évek óta 399 és 422 közötti pontszámmal lehet bejutni, ahogy a Corvinus politológia alapképzésén is 445 és 461 közötti ponthatárokat húznak.
Az Origo keddi cikke szerint a „ponthatáros trükköt” már a 2013-as felvételin bevetette volna a miniszterelnök, aki eredetileg azt szerette volna, hogy a keretszámok eltörlése után is ugyanannyi elsőéves tanulhasson ingyen, mint amennyivel a decemberi diáktüntetéseket kiváltó keretszámtervezet számolt. A portálnak nyilatkozó fideszes képviselők azt mondták, ezt végül azért vetették el, mert a „turpisság” legkésőbb júliusban kiderült volna, és ez a 2012-esnél is hangosabb tiltakozást váltott volna ki.
