Újabb változás: 2013-tól kötelező az alkalmassági vizsga az egyetemek tanári képzésein Érettségi-felvételi
Eduline

Újabb változás: 2013-tól kötelező az alkalmassági vizsga az egyetemek tanári képzésein

A 2013-as felvételin már pályaalkalmassági vizsgát is kell tenniük azoknak a diákoknak, akik osztatlan tanárképzési...

A 2013-as felvételin már pályaalkalmassági vizsgát is kell tenniük azoknak a diákoknak, akik osztatlan tanárképzési szakra jelentkeznek - például előre meg kell írni egy motivációs levelet, amelyet a jelentkezési lappal együtt kell elküldeni. Ennek tartalmaznia kell az egyéni életútra és a karrierre vonatkozó terveket, illetve azt, hogy a jelentkező miért akar tanár lenni. Hogyan változik 2013-ban a tanárképzés rendszere? Összefoglalónkat itt találjátok, a végleges kapacitásszámokat pedig itt és itt nézhetitek meg.

A vizsga három részből áll: egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezése, egy szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról szóló beszámoló - ennek hossza 15-20 perc -, végül pedig beszélgetés a motivációs levél alapján.

Nem minden egyetemen kell vizsgázni

Aki több osztatlan tanárszakra, illetve több intézménybe is jelentkezik, annak csak azon az egyetemen, főiskolán kell alkalmassági vizsgát tennie, amelyet első helyen jelöltet meg a jelentkezési lapon. A háromfős bizottság az intézmény oktatóiból áll, a vizsga eredménye „alkalmas" vagy „nem alkalmas" lehet, aki nem felel meg, azt nem lehet felvenni osztatlan tanárképzésre.

Nyilatkozni kell arról is, hogy a jelentkezőnek nincs olyan betegsége, amely akadályozná a felsőoktatási tanulmányok folytatásában, beleértve az egyéves szakmai gyakorlatot is. Az alkalmassági vizsgák időpontját a felvi.hu-n teszik közzé, az általános szakleírások még szerkesztés alatt vannak.

Minden a felvételiről

Pontszámítási szabályok az alap- és osztatlan képzéseken

A legfontosabb határidők

Pontszámító kalkulátor

Beküldendő dokumentumok

Hogyan kell használni az e-felvételit?

Hogyan lesz érvénytelen a jelentkezési lap?

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.