Ha szeptemberben állami ösztöndíjas, vagy állami részösztöndíjas képzést kezdtek meg, idén is kénytelenek lesztek aláírni a hallgatói nyilatkozatot (lánykori nevéb a hallgatói szerződést). Azok számára is feltételeket szab az állam, akiket átsoroltak önköltségesről államilag támogatott képzésre. De mit kell vállalni a nyilatkozat aláírásával?

Egyrészt nyilatkoztok arról, hogy a képzési idő legfeljebb másfélszeresén belül megszerzitek a diplomát, másrészt pedig, hogy az ezt követő húsz évben legalább az állami ösztöndíjas képzéssel megegyező ideig hazai munkaviszonyban dolgoztok.

Az állam csak az aktív félévek után fizet, így csak ezek számítanak bele a képzési időbe.

A hazai munkavégzés kiszámolásához tudnotok kell, hogy egy szemeszter öt hónapnak, vagyis 150 napnak felel meg, tehát egy hat féléves alapképzés után - ha sikerül hat félév alatt elvégeznetek - hatszor 150 napig, azaz 900 napig kell hazai munkaviszonnyal rendelkeznetek valamikor a diplomaszerzést követő húsz évben. Az sem elvárás, hogy ez összefüggő időszak legyen, és nem kell rögtön a diplomázás után munkába állnotok.

Az idei felvételi legfontosabb hírei egy helyen.

Az ösztöndíj felét vissza kell fizetnetek, ha nem fejeztétek be időben a képzést, ehhez tartozik az is, ha abbahagyjátok a tanulmányaitokat. Részösztöndíj esetén, mivel az állam állja a tandíj felét, értelemszerűen a negyedét kell visszafizetni. A képzési díj egészét a hazai munkavállalás nem teljesítése esetén kell visszafizetni.

Alap- és mesterszak, illetve felsőoktatási szakképzés esetén az első, osztatlan mesterképzésnél pedig a második félév után még anélkül hagyhatjátok ott az egyetemet, hogy bármit vissza kellene fizetnetek. Ha a szak elhagyása után egy éven belül beiratkoztok egy másik képzésre, szintén mentesültök a visszafizetés terhe alól.

Ha mégis visszafizetésre kerül a sor, kérhető részletfizetés: ha a tartozás 5 millió forint alatt van, maximum 10 évre, 5 millió fölött pedig legfeljebb 15 évre.