Ezekre a szakokra szinte lehetetlen volt bekerülni: a tíz legmagasabb ponthatár Érettségi-felvételi
Eduline

Ezekre a szakokra szinte lehetetlen volt bekerülni: a tíz legmagasabb ponthatár

A Károli Gáspár Református Egyetem két osztatlan tanárképzéséhez kellett a legtöbb - 474 - pont az idei pótfelvételin. Mely szakokon húzták a legmagasabb ponthatárokat? Íme, a lista.

A pótfelvételin sem volt könnyű dolgok a felvételizőknek - x a legmagasabb ponthatár

Az idei felsőoktatási pótfelvételi eljárás keretében csaknem 8200-an adták be jelentkezésüket, mindenki csak egy helyre jelentkezhetett. A jelentkezők 73 százaléka alapképzést és osztatlan mesterképzést, 17 százalékuk felsőoktatási szakképzést, 10 százalékuk pedig mesterképzést jelölt meg.

A legnagyobb arányban a jogi, a gazdaságtudományi és a műszaki területhez tartozó képzéseket jelölték meg a felvételizők: a tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak ponthatárát itt találjátok.

A tíz legmagasabb ponthatár:

Intézmény, szak Pótfelvételi ponthatár 2015

 Károli Gáspár Református Egyetem, osztatlan tanári (angol nyelv és kultúra tanára; történelem és állampolgári ismeretek tanára)

 474

 Károli Gáspár Református Egyetem, osztatlan tanári (magyartanár; történelem és állampolgári ismeretek tanára)

 474

 Károli Gáspár Református Egyetem, szociális munka (Nagykőrös)

 472

 Szolnoki Főiskola, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki (levelező)

  469 

 Szegedi Tudományegyetem, szabad bölcsészet

  468 

 Eötvös József Főiskola, tanító [nemzetiségi tanító (német)] (levelező)

 466

 Pannon Egyetem, mérnökinformatikus

  462 

 Apor Vilmos Katolikus Főiskola, óvodapedagógus [nemzetiségi óvodapedagógus (német)]

 460

 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, magyar (levelező)

  459 

 Debreceni Egyetem, matematika

 456

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.