Cikkünk megjelenése óta megjelent az új érettségi szabályokról szóló rendelet, amely eltér a májusban nyilvánosságra hozott tervezettől - a legfrissebb változatot itt találjátok.

"Az Oktatási Hivatal okult a tavalyi romániai és lengyelországi tömeges érettségi bukásokból" - így indokolta április végén az oktatási államtitkárság, miért várnak két tanévet az érettségi minimum ponthatárának emelésével. A kormányzati oldalon április közepén jelent meg az az előterjesztés, amely alapján a diákoknak a 2013/2014-es tanévtől az eddigi húsz százalék helyett huszonötöt kell elérniük az érettségin, hogy megkapják a kettest.

A szigorítás várható volt, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár már a 2011-es érettségi - nem rossz - eredményeit is úgy kommentálta, a magyarországi követelmények nagyon alacsonyak, Európa legtöbb országában csak az szerezhet kettest, aki legalább az ötven százalékot eléri.

Lukács Péter, a Wesley János Lelkészképző Főiskola pedagógia szakának vezetője szerint az emelésnek önmagában nincs értelme, a szigorítás nincs hatással az oktatás színvonalára, a fő kérdés az, hogy mit kell tudni a száz százalék eléréséhez. „Ha egy buta válasszal is lehet sok pontot szerezni, akkor ennek a döntésnek nincs értelme” - mondta az eduline-nak.

A diákok szerették, mégis megszüntetik

Megszűnik az előrehozott érettségi is - a 2013/2014-es tanév májusi-júniusi vizsgaidőszakától már csak informatikából, latinból és élő idegen nyelvekből lehet majd előrehozott vizsgát tenni. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár már 2010 decemberében úgy nyilatkozott az eduline-nak, "nem helyes", hogy a középiskolások már tizenöt-tizenhat évesen átesnek az érettségi egy részén, mert annak "szimbolikus szerepe van", tizennyolc éves korban lezár egy fontos időszakot.

Előrehozott érettségire eddig azok jelentkezhettek, akik már a kilencedik, tizedik vagy tizenegyedik évfolyamban teljesítik az adott tantárgyból a helyi tantervben szereplő követelményeket, és megszerezték a szükséges osztályzatokat is. Az előrehozott érettségit érintő változásokról itt olvashatsz bővebben.

Mégsem lesz kötelező természettudományos érettségi

Annak ellenére, hogy a kormány többször jelezte, hogy a természettudományos képzéseket preferálja, a decemberben elfogadott közoktatási törvényből mégis kimaradt a kötelező természettudományos érettségi.

Lukács Péter szerint világjelenség, hogy kevesen érdeklődnek a természettudományos tárgyak iránt, mert „kellemetlenebb munka, többet kell rájuk tanulni”. „Ezeket a tárgyakat ott tanulják szívesen, ahol megfizetik, Magyarországon nem ez a helyzet. Mint életpálya nem vonzó nálunk. Ahhoz, hogy az legyen, pénzre lenne szükség, ami nálunk nincs” – mondta.

Csökken a választható tárgyak száma

Majdnem félmillió vizsgát tartanak az idei érettségi szezonban - ezek között több olyan tantárgy is van, amelyből csak egy-két diák írásbelizik és szóbelizik, ezért a választható tárgyak számát is csökkenti az oktatási államtitkárság.

„Elsődlegesen nem a spórolás a cél, hanem a vizsgarendszer átláthatóbbá, egységesebbé, ésszerűbbé és költséghatékonyabbá tétele. A korábbi, nemzetközi összehasonlításban is kirívóan sokféle tárgyválasztási lehetőséget biztosító vizsgarendszert indokolatlan fenntartani” - válaszolta az eduline kérdésére Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár, aki szerint arra nem kell számítani, hogy tovább csökkentik a választási lehetőségeket. Az idei érettségi negatív rekordereiről itt olvashattok.

Mi lesz?

Bár a kétszintű érettségi átszabása már majdnem másfél éve napirenden van, az oktatási államtitkárságon még nem készült tervezet arról, pontosan mi és hogyan változik. A helyettes államtitkár kitérő választ adott az emelt szintű érettségi és a felvételi kapcsolatát firtató kérdésünkre, azt azonban kiemelte, hogy "a felvételi feltételeinek változásához kellő felkészülési időt kell biztosítani".

Lukács Péter szerint nincs szükség kétszintű érettségire. „Ez a rendszer a 90-es évek elején úgy született meg, hogy az volt az elképzelés, a felsőoktatás nem lesz tömeges. A középszintű eredetileg azoknak lett kitalálva, akik érettségi után nem akarnak továbbtanulni. Viszont a felsőoktatás tömegessé vált, nemcsak nálunk, ez világszintű jelenség” - mondta. A szakértő szerint az érettségi és felvételi kombinációjára lenne szükség, utóbbit akár az érettségire is lehetne építeni úgy, ahogy Nyugat-Európában.