Többszörösére nőtt a külföldi továbbtanulást fontolgató diákok száma a vezető budapesti gimnáziumokban – van, ahol minden harmadik diák elküldte felvételi lapját valamelyik osztrák, brit, amerikai vagy dániai egyetemre. Ausztria és Németország ingyenes képzésekkel, Nagy-Britannia ösztöndíjakkal csábítja a legtehetségesebb, jó nyelvtudású magyar diákokat.

„Tavaly a végzőseink tíz-tizenöt százalék jelentkezett külföldi egyetemre, idén körülbelül a diákok harmincöt százaléka döntött így" – mondta az eduline-nak Molnár Katalin, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának igazgatója, aki szerint a diákok ügyesen taktikáznak: első helyen valamelyik magyar egyetem államilag finanszírozott képzését jelölik meg, ezzel párhuzamosan azonban külföldi felsőoktatási intézményekbe is jelentkeznek. Az igazgató szerint a diákok hosszasan mérlegelik lehetőségeiket, több országban ugyanis olcsóbban lehet tanulni, mint itthon.

„Az idén érettségizők körülbelül harmada jelentkezik külföldi egyetemre, ez nagyjából megfelel a tavalyi aránynak. Korábban évente körülbelül négy-öt diák döntött így” – mondta Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője. A Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium végzősei közül minden negyedik jelölt meg külföldi egyetemet is, míg a nemzetköziérettségi-programba már évekkel ezelőtt bekapcsolódott Karinthy Frigyes Gimnáziumban 131 végzős közül 43-an jelentkeztek külföldi felsőoktatási intézménybe – igaz, ezt az érettségi bizonyítványt száznegyvenegy országban ismerik el, az Oxford és a Harvard például felvételiként fogadja el.

Az eduline által megkérdezett iskolaigazgatók szerint a diák döntésében a népszerű, például jogi és gazdasági szakokon megszabott szigorú feltételek – tizenhat népszerű szakon rendkívül magas ponthatárokat határozott meg az erőforrás-minisztérium – és a hallgatói szerződések rendszerének bebetonozása is szerepet játszik. A legtöbben így gazdasági és társadalomtudományi képzést választanak, de egyre többen jelentkeznek olyan művészeti szakokra, amilyeneket hazai egyetemek egyelőre nem indítanak.

Hova tűntek a felvételizők?

Egyre kevesebben felvételiznek a magyar egyetemekre és főiskolákra: míg 2011-ben ég 141 ezren adták be jelentkezési lapjukat, tavaly már csak 110 ezren, a friss adatok szerint a 2013-as felvételinek pedig mindössze 95 ezer diák futott neki. Az érettségizők száma nem esett vissza ilyen mértékben: míg 2011-ben 142 600-an, 2012-ben 137 600-an, az idén pedig 133 162-en vizsgáznak legalább egy tantárgyból.

Úgy tűnik, a vidéki gimnáziumokat még nem érte el a „kivándorlási hullám”, legalábbis a középiskolai rangsorokban rendre kiemelkedő eredményt elérő győri Révai Miklós Gimnáziumban és a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban még nem érzékelik, hogy több diák készülne külföldi egyetemre. „Lehetséges, hogy jövőre már többen választják más országok felsőoktatási intézményeit, szeptembertől ugyanis elindítjuk a nemzetköziérettségi-programot” – mondta az eduline-nak Szilágyi Szabolcs, a Tóth Árpád Gimnázium igazgatója.

Több országban már ingyen tanulhatnak

Az eduline által megkérdezett iskolaigazgatók szerint a külföldre készülő diákok többsége angoltudására épít, ezért egyesült államokbeli vagy nagy-britanniai egyetemet választ, de népszerűek azok a felsőoktatási intézmények is, amelyek sok angol nyelvű képzést indítanak, így például a dániai egyetemek. A brit tandíj magas ugyan – a szeptemberi emelés óta akár 9000 ezer fontot is elkérhetnek egy tanévért –, de a magyar hallgatók is igényelhetnek diákhitelt, Skóciában pedig ingyenesek a képzések.

Az utóbbi években az osztrák egyetemekre is egyre több magyar érettségiző pályázik, ott ugyanis gyakorlatilag ingyen, 17 euróért tanulhatnak, a felsőoktatási intézmények elfogadják a magyarországi érettségit, nincsen hallgatói szerződés, és néhány szak kivételével még felvételizni sem kell. Igaz, az első vizsgaidőszakban a rosszul teljesítőket kiszórják, ezért csak biztos németnyelv-tudással érdemes nekivágni.

Németország is népszerű célpont, elsősorban azok a tartományok, ahol ingyenes a felsőoktatást – legutóbb például Bajorországban törölték el a tandíjat. A berlini egyetemeken sincs tandíj, viszont 270 euró a beiratkozási díj, és majdnem minden alapszakon alapfeltétel a németnyelv-tudás.

Az ingyenes vagy majdnem ingyenes képzés egyre több magyar diákot vonz, ez több gimnáziumigazgató szerint a német nyelvi kurzusokra jelentkezők számában is látszik, míg az Alternatív Közgazdasági Gimnázium diákjai közül sokan már az első, nyelvi évet is külföldön töltik. „Idén olyan sokan jelentkeztek németre, hogy a kilencedikeseknek két csoportot is indítottunk” – mondta a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium igazgatóhelyettese.

A legjobb diákokat veszíti el a magyar felsőoktatás

„Több tanulónk már az itthoni jelentkezési határidő előtt ösztöndíjas helyet szerzett a Harvardon vagy a Cambridge-en” – tette hozzá Szabó Katalin, a Fazekas-gimnázium igazgatóhelyettese, aki szerint a külföldi egyetemek egyre gyakrabban keresnek meg tehetséges diákokat, akiket diákolimpiákon, nemzetközi versenyeken választanak ki.

A debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban többször tartottak már tájékoztatót különböző felsőoktatási intézmények. „Voltak nálunk például Dániából, de legutóbb egy erdélyi egyetem keresett meg minket” – mondta Szilágyi Szabolcs igazgató. A gimnáziumok felkészültek az új helyzetre. A tanárok már nemcsak az itthoni felvételi szabályainak változását figyelik, a külföldi rendszert is megismerték – segítenek a jelentkezési lap kitöltésében, a motivációs levelek és önéletrajzok megírásában.