A hét hírei: a ponthatárhúzás kulisszatitkaitól a hármas matekérettségiig Érettségi-felvételi
Eduline

A hét hírei: a ponthatárhúzás kulisszatitkaitól a hármas matekérettségiig

Kiderült, melyik tantárgyból szereztek kevés pontot az idén érettségizők, megtudhattátok, milyen rendszer határozza meg évről évre a ponthatárokat, és hogy meddig lehet jelentkezni a pótfelvételire. Ezek voltak a hét hírei.

Ponthatárhúzás tavaly. Már csak két napot kell várni

Megvannak az érettségi eredményei

Kémiából, fizikából és informatikából szerezték a legjobb jegyeket az idén érettségizők, pedig kémiából – három éve először – négyes alá esett az országos átlag. Úgy látszik, az angol- és a történelemvizsga kérdései kifogtak a diákokon, viszont matekból javítottak. A középszintű érettségi eredményeiről itt, az emelt szintű érettségi országos átlagáról pedig itt olvashattok.

Így húzzák a ponthatárokat

Minden évben bonyolult algoritmus határozza meg a felvételi ponthatárokat, tizenöt éve ugyanaz a rendszer dönt a jelentkezők sorsáról. Bár előre nem lehet megjósolni, milyenek lesznek a ponthatárok idén, az már most biztos, hogy a legnépszerűbb szakokhoz négyszáz-négyszáznegyven fölötti pontszám kell majd. A ponthatárhúzás kulisszatitkairól itt olvashattok.

Megvan, meddig lehet jelentkezni a pótfelvételire

Augusztus 10-ig lehet jelentkezni az idei pótfelvételire – a pontos szabályokat még nem hozták nyilvánosságra, de az már most biztos, hogy a pótfelvételi ponthatárai augusztus 29-én derülnek ki. A cikk folytatását itt olvashatjátok el.

Elindult az eduline játéka

Hol nyaraltok idén? Ha egyetlen képetek lenne 2012 nyaráról, melyik lenne az? Töltsétek fel a képeiteket az eduline Facebook-appjára, nyomjatok egy lájkot, és szóljatok az ismerőseiteknek is! Itt tölthetitek fel a képeket.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.