Míg a pontszámítás során a legfontosabbak a tanulmányi- és érettségi eredmények, valamint az intézményi pontok (pl; nyelvvizsga, szakirányú végzettség, hátrányos helyzet, stb), addig a ponthatárok megállapítása ennél valójában több szemponton és tényezőn múlik.

A felvételi tájékoztató szerint összesen öt szempontot vesznek figyelembe.

Ez az öt szempont

• a jelentkezők felvételi összpontszáma alapján kialakított egységes rangsorolás,
• az intézmények kapacitása,
• az intézményenként (képzési területenként) közzétett maximális hallgatói létszám,
• az általuk megadott minimális pontszám (amennyiben van), valamint
• a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok.

A pontszám megállapítása tehát nem csupán a tanulmányi eredményeitektől függ, hanem attól is például, hogy hány új hallgatót tud felvenni egy-egy szakra az egyetem (kapacitásszám), és hogy meghatározott-e az intézmény valamilyen minimumponthatárt. Erről bővebben itt írtunk.

Az utolsó felvett diáktól függ

A ponthatárokat annak a diáknak a pontszáma adja, akit utolsóként felvettek az adott szakra. Tehát ha például a Budapesti Gazdasági Egyetem kereskedelem és marketing alapképzésére idén 380 pont lesz a ponthatár, akkor ez azt jelenti, hogy az utolsóként felvett hallgatónak 380 pontja volt, és ő, valamint az ennél magasabb pontszámot elérő, a felvételi követelményeket hiánytalanul teljesítők bekerültek erre a képzésre.