Ilyen ponthatárokat húztak tavaly az öt legnépszerűbb bölcsész képzésen Érettségi-felvételi
Eduline

Ilyen ponthatárokat húztak tavaly az öt legnépszerűbb bölcsész képzésen

Az öt legnépszerűbb bölcsésztudományi képzésnél elég változatos, hogy hol húzták a legmagasabb ponthatárokat.

Közel 130 ezren próbálnak meg bejutni valamelyik magyar egyetem képzéseire a 2025-ös általános felvételi eljárás során.

A bölcsésztudományi képzési területen a legtöbben pszichológiára készülnek, melyre 2696 elsőhelyes jelentkezés érkezett. Szintén népszerű még az anglisztika, a közösségszervezés, a szabad bölcsészet és a történelem.

Kiválasztottunk néhány egyetemet, és megnéztük, tavaly milyenek voltak a ponthatárok ezen az öt képzésen. Bár ezek idén változhatnak, segítségül szolgálhat ahhoz, hogy tudjátok, mire számíthattok majd a ponthirdetéskor.

Ezeken az alapszakokon extrém magasak voltak a ponthatárok 2024-ben

A legnépszerűbb nappali és állami ösztöndíjas bölcsész szakok ponthatárai 2024-ben:

pszichológia

  • KRE: 441
  • ELTE 453
  • PTE: 437

anglisztika

  • KRE: 324
  • ELTE: 329
  • PTE: 333

közösségszervezés

  • ELTE: 344
  • PTE:317
  • DE: 352

szabad bölcsészet

  • ELTE: 350
  • SZTE: 371
  • PPKE: 302

történelem

  • ELTE: 286
  • SZTE:368
  • PPKE: 337

Évről évre több tízezer jelentkezőt vonzanak ugyanakkor a pedagógusképzések is, kiváltképp az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a legnagyobb vidéki intézmények, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem. Illetve több intézményben a bölcsésztudományi karokon vannak a népszerű kommunikáció- és médiatudomány képzések is.


 

 

Itt a téli időszámítás: most már sötétben mennek haza a diákok az iskolából Campus life Gál Luca

Itt a téli időszámítás: most már sötétben mennek haza a diákok az iskolából

Ahogy minden ősszel, idén is eljött az idő, amikor visszalépünk egy órát az időben, és megkezdődik a téli időszámítás. Ez az apró változás nemcsak a faliórákat, hanem a mindennapi életünket, alvási szokásainkat és hangulatunkat is befolyásolhatja. De miért is vezették be eredetileg az óraátállítást, és vajon van-e még értelme a 21. században?