Milyen témakörök és altémák lesznek a 2025-ös történelemérettségéin? Hogyan épül fel a vizsga, milyen kompetenciákat értékelnek rajta? Kevesebb mint egy hét múlva írják az érettségizők a történelem írásbeli részét – mutatjuk, mit kell róla tudnotok.
A 2025-ös történelemérettségit május 7-én írják a diákok. A vizsga – mind középszinten, mind emelt szinten – két fő részből áll: az elsőben rövid feladatokat kell megoldaniuk, míg a másodikban esszék megírására kerül sor.
Itt a 2025-ös tavaszi érettségi teljes vizsgabeosztása
A 2020-as Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetésével 2024-ben már a módosult érettségi követelmények alapján számoltak be tudásukról a diákok történelemből és magyarból. Töriből szerencsére a változások nem voltak olyan radikálisak, mint például a magyarérettségi esetében. A vizsga szerkezete és a feladattípusai nagyrészt megmaradtak a korábbi években megszokott formában, de a tananyag tartalma több ponton módosult.
Mi változott a történelemérettségi témaköreiben?
Középszinten néhány korábban emelt szinten szereplő témakör átkerült ide, például az amerikai függetlenségi háború vagy az Aranybulla. Ezzel szemben az emelt szintű vizsgából kikerültek olyan témák, mint a francia abszolutizmus vagy a 18. századi nagyhatalmi konfliktusok Európában.
Egy másik lényeges változás, hogy a munkajogi és pénzügyi ismeretekkel kapcsolatos témakörök már nem részei a történelemérettséginek – ezek átkerültek az állampolgári ismeretek érettségi követelményei közé, így az idei vizsgázók már ezekből nem találkoznak ilyen jellegű feladatokkal.
Ennyien buktak meg 2024-ben a történelemérettségin
Ezek a témakörök és altémák szerepelhetnek a 2025-ös érettségiben:
1. Az ókor
- Politika
- Ókori civilizációk
- Vallások
2. A középkor
- Az iszlám világ
- Gazdaság, társadalom, állam
- Egyház és kultúra Európában és Magyarországon
- Magyar őstörténet és honfoglalás
- A keresztény államalapítás és az Árpád-kor
- A vegyesházi királyok kora
3. A kora újkor
- A földrajzi felfedezések és következményeik
- A reformáció és a katolikus megújulás Európában és Magyarországon
- Törökellenes és rendi küzdelmek
- Erdély
- Magyarország a Habsburg Birodalomban
- A felvilágosodás
4. Az újkor
- Politikai eszmék
- Az ipari forradalom első hulláma
- A reformkor
- A forradalom és szabadságharc
- Az ipari forradalom második hulláma a világban és Magyarországon
- A szocializmus
- Polgári állam, nagyhatalmi törekvések
- A dualizmus kora
- A nemzetiségi kérdés Magyarországon
5. A világháborúk kora
- Az első világháború
- Politikai változások a háború után
- Párizs környéki békék
- Állam, ideológia és gazdaság a két világháború között
- Politika és gazdaság Magyarországon
- Társadalom és életmód Magyarországon
- A második világháború
- Magyarország a második világháborúban
- A holokauszt Európában és Magyarországon
- Magyarország pusztulása
6. A hidegháború kora
- A hidegháború kora
- A kétpólusú világ felbomlása
- A kommunista diktatúra kiépítése és működése
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc
- A kádári diktatúra
- A rendszerváltoztatás Magyarországon
7. A jelenkor
- Nemzetközi együttműködés, globális világ
- Politikai intézmények
- Nemzet
A vizsga felépítése: mire számíthatnak a középszintű vizsgázók?
A történelemérettségi középszinten továbbra is két részből áll: az első részben rövid, egyszerűbb feladatokat kell megoldani, a második részben pedig esszéfeladatokat kell kidolgozni. A teljes vizsgára 180 perc áll a diákok rendelkezésére.
Az esszék közül négy lehetőség közül választhatnak, de csak kettőt kell megírni: egy rövid esszét egyetemes történelemből, valamint egy hosszabb esszét a magyar történelem egy szakaszáról. Fontos, hogy az egyik esszé az ókortól 1849-ig, míg a másik 1849 utáni korszakhoz kapcsolódjon.
A középszintű esszék terjedelme:
- Rövid esszé: 100–130 szó
- Hosszú esszé: 210–260 szó
Eltérés esetén – ha túl rövid vagy túl hosszú a dolgozat – pontlevonásra kell számítani.
Emelt szinten hosszabb idő és több esszé
Az emelt szintű érettségi ugyanúgy két részből áll, de hosszabb időkerettel: összesen 240 perc áll a diákok rendelkezésére – 100 perc a rövid feladatokra, 140 perc az esszék megírására.
Ebben az esetben három esszét kell megírni:
- egy rövidet egyetemes történelemből,
- egy hosszút a magyar történelemből,
- egy komplex esszét, amely bármely korszakra (az ókortól napjainkig) vonatkozhat a megadott témák alapján.
Az esszék terjedelmi követelményei emelt szinten:
- Rövid esszé: 110–130 szó
- Hosszú esszé: 240–290 szó
- Komplex esszé: 290–340 szó
A vizsgázóknak minden esetben egyértelműen meg kell jelölniük a feladatlapon, melyik esszétémát választották.
Így pontozzák az idei töriérettségi írásbeli részét
Az Oktatási Hivatal oldalán továbbá az érettségin elvárt kompetenciákat is érdemes tudni. A következőkre figyelnek oda a vizsgán:
- Ismeretszerzés és forráshasználat
- Tájékozódás időben és térben
- Szaktárgyi kommunikáció
- Történelmi gondolkodás