Jobban teljesítettek idén a diákok a történelem próbaérettségin, mint a tavalyi éles vizsgán – de voltak nehézségek is bőven. Mutatjuk, mely feladatokkal gyűlt meg a legtöbb diák baja, és mire érdemes figyelni már élesben.
Február 15-én a Budapesti Corvinus Egyetemen és számos vidéki partneriskolában középszinten 492, emelt szinten pedig 174 diák írta meg a történelem próbaérettségit. Az eseményt a Studium Generale szervezte, amelynek történelem szekcióvezetője, Orbán Boglárka mesélt az idei eredményekről és a tanulságokról.
Az "éles" érettségi vizsgához hasonlóan a próbaérettségin is történelemből középszinten 180 percet kaptak egyben a feladatok megoldására a diákok, míg emelt szinten két részre oszlott a feladatlap: a rövid feladatokból álló I. rész megoldására 100 perc, az esszéfeladatokat tartalmazó II. részre 140 perc jutott.
Ingyenes próbaérettségi történelemből: itt vannak a feladatlapok
A vizsgázók középszinten átlagosan 59 százalékot, emelten pedig 57 százalékot értek el, ami jobbnak számít a 2024-es érettségi országos középszintű átlagánál (57,39%).
Ezek a feladatok komoly gondot okoztak
Nehezen indulhatott a próbaérettségi, ugyanis az eredmények alapján az első feladat a vártnál több gondot okozott a diákoknak. Bár az ókori Hellász gyakori feladat a vizsgán, úgy tűnik, hogy az athéni demokrácia államszervezete nem lett a diákok kedvence:
„Nekem az a tippem, hogy lehet itt könnyebbre számítottak, például vallással kapcsolatos témára, mert az is sokszor szokott lenni”
– nyilatkozta Orbán Boglárka.
Szintén nehezen ment a középkori kereskedelem témaköre. A diákoknak a Levantei és Hanza útvonalakhoz kellett állításokat párosítani, ám sokan nem találták el a helyes kombinációkat.
A vizsga egyik legmegosztóbb feladata II. József uralkodásáról és nyelvrendeletéről szólt. Sokan tévesen azt hitték, hogy a rendelet pozitív változás volt a magyarok számára, holott éppen ellenkezőleg, hatalmas felháborodást váltott ki. Orbán Boglárka azt is elmondta, hogy ő csak olyan vizsgát javított, amiben a diákok ezt egy pozitív változásnak hitték.
Az utolsó feladat a romák helyzetéről szólt, és igényelt egy kis számolást. „Nem tudom, hogy a téma miatt volt nehéz, vagy azért, mert már nem jutott rá elég idő. De az is lehetett az oka annak, hogy ez is nehezebbre sikerült, mert egy számolós feladatról volt szó. Lehet nem volt egyértelmű, hogy melyik számot mivel kell szorozni vagy osztani" - magyarázta a szekcióvezető.
Szembetűnő volt viszont, hogy a XX. századi témák, mint például Hitler, Trianon, vagy a Kádár-korszak hangsúlyosan jól mentek a diákoknak.
Az érettségi legnagyobb mumusa
„Egyértelműen az esszék a legnagyobb mumusok az érettségin, főleg a hosszabb. Szerintem arra kell nagyon ráfeküdni” – fogalmazott Orbán Boglárka.
Szerinte ugyanis, míg egy igaz-hamis vagy karikázós feladatnál, ha nem is tudják a diákok a jó választ, legalább tippelni tudnak. Azonban a kifejtős részek már problémásabbak; a tapasztalat szerint ugyanis a diákok közül sokan nehezen tudják kifejezni magukat, ezért gyakran üresen hagyják ezeket a feladatrészeket.
Mire érdemes odafigyelni? Jó tanácsok az érettségire
Az érettségire való felkészülés során kulcsfontosságú az esszéírás alapos begyakorlása, hiszen a diákok gyakran éppen ebben a feladattípusban teljesítenek gyengébben. A Studium Generale szekcióvezetője szerint az iskolai órákon sajnos gyakran kevés idő jut a megfelelő gyakorlásra, ezért a tanulóknak otthon is érdemes külön időt szánniuk az esszéfeladatok írására.
A pontozás megértése szintén alapvető: a próbaérettségin három pont jár egy esszérészletért, ha a diák egy tényt rögzít, abból levonja a konklúziót, és megfogalmaz egy megállapítást. A rögzítés egy pontot ér, a megállapítás pedig kettőt – így áll össze az összesen három pont, amelyből az esszé alapvető szerkezete felépül. Sajnos sok diák a tényeket ugyan közli, de a megállapítások gyakran hiányoznak, így értékes pontokat veszíthetnek.
Tucatnyi feladatsorral készülhettek az utolsó hetekben az írásbeli érettségikre.
A másik gyakori hiba, hogy a tanulók nem helyezik el térben és időben a történelmi eseményeket, illetve nem használják megfelelően az adott forrásokat. Holott az esszék elején található források nem csupán dekorációk, hanem az érvelés szerves részei, amelyeket be kell építeni a szövegbe.
Az esszék begyakorlása mellett azt is tanácsolja a szekcióvezető, hogy a diákok használják ki az érettségi "legális puskáját", az atlaszt. Ebben jóval több információ található, mint azt sokan elsőre gondolnák, ám ha valaki az érettségin nyitja ki először, könnyen eltévedhet az adatok között. Éppen ezért fontos, hogy a tanulók már most rendszeresen forgassák, és ismerkedjenek meg a benne található térképekkel és információkkal. Így az érettségin már magabiztosan tudják majd használni.
Arról, hogyan teljesítettek a diákok matematikából a próbaérettségin, ebben a cikkünkben olvashattok:
