100 pontból 93 - magas ponthatárokra számíthatnak a mesterképzésre felvételizők is az idei felvételiben Érettségi-felvételi
Székács Linda

100 pontból 93 - magas ponthatárokra számíthatnak a mesterképzésre felvételizők is az idei felvételiben

Alaposan fel kell készülniük a felvételire azoknak, akik például pszichológia, pénzügy vagy kommunikáció- és médiatudomány mesterképzésre készülnek.

Kőkemény ponthatárokat kell megugraniuk azoknak, akik a felvételi legnépszerűbb alap- és osztatlan képzéseire jelentkeztek a 2025-ös felsőoktatási felvételiben, de a mesterképzésekre készülőknek sem lesz egyszerűbb dolguk. Az idei öt legnépszerűbb, legtöbb jelentkezőt vonzó képzés között van olyan egyetem, ahol a mesterszakos felvételin elérhető maximális 100 pontból tavaly akár 90-93 pontot kell elérniük a felvételizőknek, de a 70-80 közötti ponthatárokat sem a legegyszerűbb megugrani.

Mutatjuk, hogy 2024-ben milyen ponthatárokat kellett elérni ahhoz, hogy a jelentkezők állami ösztöndíjas helyet szerezzenek az idén legnépszerűbb mesterképzéseken:

pszichológia (elsőhelyes jelentkezők száma: 891, összes jelentkező: 2582)

  • ELTE: 72
  • SZTE: 88
  • PPKE: 65

vezetés és szervezés (elsőhelyes jelentkezők száma: 460, összes jelentkező: 1235)

  • BCE: 75
  • DE: 74
  • BME: 79

programtervező informatikus (elsőhelyes jelentkezők száma: 361, összes jelentkező: 687)

  • ELTE: 80
  • SZTE: 56

pénzügy (elsőhelyes jelentkezők száma: 336, összes jelentkező: 768)

  • PTE: 90
  • SZTE: 93
  • ELTE: 47

kommunikáció- és médiatudomány (elsőhelyes jelentkezők száma: 331, összes jelentkező: 885)

  • ELTE: 71
  • SZTE: 88
  • DE: 67

Miből áll a mesterszakos felvételi?

Míg az alap- és osztatlan jelentkezők pontjait 500 pontos rendszerben a(z)

  • tanulmányi eredmények,
  • érettségi eredmények,
  • intézményi többletpontok

szerint számolják, a mesterszakos felvételin elérhető maximális 100 pont teljesen máshogy tevődik össze.

Nehéz átlátni, de nem lehetetlen - itt vannak a 2025-ös felvételi pontszámítási szabályai

A mesterszakos pontszámítási szabályokat – például hogy figyelembe veszik-e a záróvizsga minősítését, az írásbeli vagy a szóbeli felvételi eredményét – az egyetemek külön-külön határozzák meg. Van olyan intézmény például, ahol a felvételizőknek motivációs levelet és önéletrajzot kell írniuk, máshol felvételi vizsgát is szerveznek és szóbeli felvételiket is tartanak, illetve olyan igazolásokat, okleveleket is kérhetnek, mint

  • az alapszakos diploma minősítése,
  • az alaszakos oklevél átlaga (egy vagy két tizedesjegy pontossággal),
  • záróvizsga eredménye,
  • felsőoktatásban megszerzett féléves (tanulmányi) eredmények átlaga,
  • írásbeli felvételi vizsgának minősülő felvételi portfólió (tudományos munkák, szakmai önéletrajz stb.),
  • oklevél minősítésének szorzata (szorzószámmal),
  • tantárgyi teljesítmény és oklevél minősítése,
  • gyakorlati vizsga,
  • szakmai alkalmassági vizsga,
  • megszerzett szakmai gyakorlat.

A mesterszakon is elérhetőek ugyanakkor intézményi többletpontok, többek között például nyelvvizsga bizonyítványért cserébe.

 

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni” Közoktatás Székács Linda

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni”

Bóják között szlalomozó, alagutakon átbújó macskák. Így is lehet irodalmat tanulni vagy épp kötelező olvasmányokból számot adni a Terápiás és Segítő Macskákért Alapítvány rendhagyó irodalomóráján. A tanulás így nem csak szórakoztató, de észrevétlen is lehet, és olyan gyerekek is bevonódnak az órákba, akik általában vagy nem szólalnak meg, vagy a zavaró viselkedésükről ismertek.