Ilyen vizsgákra számíthattok az első egyetemi félév végén Érettségi-felvételi
Tornyos Kata

Ilyen vizsgákra számíthattok az első egyetemi félév végén

Az egyetem eleje a gólyatábor és a szaktársak megismerése miatt kifejezetten bulis tud lenni, de idővel azért a tanulásnak is neki kell állni. A legtöbb szakon már év közben is számíthattok számonkérésekre.

Alapavetően a vizsgaidőszakban kell számot adnotok a tudásotokról. A szorgalmi időszak után várnak majd rátok a vizsgák. Ilyenkor már nincsenek órák, csak számonkérések. A tantárgyak közül az előadások zárulnak vizsgával, a szemináriumokon, vagyis a gyakorlatibb órákon általában az év közben nyújtott teljesítményt értékelik. Ha a vizsga nem sikerül, utóvizsgát, vagyis UV-t tehettek. Itt megnézhetitek, hogy melyik egyetemen hogy alakul a félév, meddig lesznek órák és mikor kezdődik a vizsgaidőszak.

A szemináriumokon általában ZH-t íratnak a diákokkal az oktatók. A ZH a zárthelyi dolgozat rövidítése. A gyakorlati tárgyakból egy félévben több ZH is lehet.

Ha megijedtetek a sok ismeretlen kifejezéstől és tennivalótól, akkor egyetemi kisokosunkban mindegyiket megmagyarázzuk, hogy zökkenőmentesen kezdődjön az első egyetemi félév. Ezt itt tudjátok elolvasni.

 

 

Ajándékozás az iskolákban: öröm vagy anyagi teher? Campus life Székács Linda

Ajándékozás az iskolákban: öröm vagy anyagi teher?

Sok iskolában hagyomány, hogy a diákok decemberben megajándékozzák egymást. Míg egyes osztályokban jelképes összegből szervezik az ünneplést, máshol akár 5–6000 forintos ajándékokra is számítanak. A növekvő anyagi különbségek miatt azonban egyre több család számára okoz feszültséget az ünnepi készülődés, és vannak gyerekek, akik az anyagiak miatt mindezekből kimaradnak.