Korábban a kormány még azzal bizonygatta a magyar felsőoktatás versenyképességét, hogy a magasan meghúzott ponthatárok miatt csak a legjobbak jutnak be az egyetemekre.

A kormány szembefordult az évek óta erőltetett elitista felsőoktatással, az új cél a tömegoktatás – olvasható a hvg360-on.

Július 24-én este 20:00-kor kihirdették a 2024-es egyetemi felvételi ponthatárait. Általánosságban elmondható, hogy a ponthatárok idén némileg alacsonyabbak lettek, mint a tavaly, vagyis 2023-ban. A megújult pontszámítás ugyanakkor nem indult zökkenőmentesen: számos jelentkezőnek még az utolsó pillanatban sem voltak elszámolva pontjai. Voltak, akiknek törlődött az E-felvételi rendszeréből a 11. osztályos középiskolai bizonyítványa, másoknak nem számoltak el nyelvvizsgáért vagy versenyeredményért járó intézményi pontokat.

Idén a tavalyinál közel 5 százalékkal kevesebb, 90 334 jelentkezőt vettek fel valamelyik magyar egyetemre vagy főiskolára. Korábban a kormány még azzal bizonygatta a magyar felsőoktatás versenyképességét, hogy a magasan meghúzott ponthatárok miatt csak a legjobbak jutnak be az egyetemekre.

„Nem kell az ilyen kijelentéseket komolyan venni, azok csak a politikai propaganda részei” – mondta a hvg-nek Polónyi István oktatáskutató. Szerinte épp a kormány felsőoktatás-politikájának kiszámíthatatlanságát jelzi, hogy a 2010-es években még a túl sok diplomásról beszéltek, és arról, hogy „egy jó szakma többet ér egy rossz diplománál”. Akkor ugyanis egy elitista felsőoktatásban gondolkodott a kormány, azóta pedig a tömegoktatás felé vették az irányt. Ezt bizonyítja, hogy már akár emelt szintű érettségi és nyelvvizsga nélkül is lehet felvételizni.

A minimális ponthatár eltörlése miatt pedig vannak olyan egyetemi szakok, ahova 80-90 ponttal is be lehetett kerülni. Az idei felvételin egyes egyetemekre 440 pont alatt nem lehetett bejutni, máshová a többletpontok nélküli színkettes bizonyítvány is elég volt. Ebben a cikkünkben megnézhetitek, hogy mik a 2024-es felsőoktatási felvételi legalacsonyabb ponthatárai.

Pólónyi szerint az alacsony ponthatárok minőségileg egy még inkább sokszínű felsőoktatást eredményeznek majd. Szerinte az extrém alacsony pontszámmal egyetemre kerülő hallgatóknak alig van esélyük elvégezni a képzést, a száznál alacsonyabb pontszámról azt mondta, hogy az írni-olvasni tudás szintje lehet. Az egyes diplomák különböző értékét a munkaadók is gyorsan be fogják árazni majd.