A középszintű történelem érettségi vizsgán a diákoknak két esszét, egy hosszút és egy rövidet kellett írniuk. Mutatjuk, milyen feladatokból választhattak és hogyan kellett megírni őket.
Angol alkotmányos monarchia vagy a második világháború rövid esszéként, Erdélyi Fejedelemség vagy a rendszerváltoztatás gazdasági eredményei és nehézségei a 2024-es történelem érettségi hosszú esszéként szerepelnek az idei feladatokban.
Délben közel 69 ezer diák fejezte be az idei középszintű történelem érettségiket, amelyben a 12 rövid feladat megoldása után az említett négy esszé téma közül kettőt kellett kiválasztaniuk és kidolgozniuk az érettségizőknek a kapott források alapján úgy, hogy az egyik egy 1849-ig tartó eseményről, a másik egy 1849 utániról szóljon, és az egyik magyar, a másik egyetemes történelem legyen.
A rövid esszé terjedelme 100-130, a hosszú esszé terjedelme 210-260 szavas kell hogy legyen.
Mutatjuk, hogy az Eduline javító tanára szerint hogyan kellett kidolgozni a témákat:
13. A Parlament szerepe az angol alkotmányos monarchiában
Az angol alkotmányos monarchia a dicsőséges forradalom (1688-89) T1 segítségével a Jognyilatkozat (Bill of rights) megalkotásával (1689) jött létre.
Az alkotmányos monarchia rendszerében az uralkodó jogait az alkotmány szerint korlátozzák E1 („ a király uralkodik, de nem kormányoz”) a három hatalmi ág K1 területén, így nem valósulhat meg a korlátlan uralkodói hatalom (abszolutizmus) K1. Az új uralkodó Orániai Vilmos lett, akit Hollandiából T2 hívtak meg a trónra. A parlament alsóházának K2 tagjait vagyoni cenzus figyelembevételével szabadon választják F, a Lordok háza pedig továbbra is személyes meghívás alapján ül össze.
A parlament az ősi jogok védelmezője F, ahol a két ház egyetértésével születik a törvényjavaslat F. A parlament ellenőrzi a kormányt E2 és a törvények megalkotásával szabályozza a társadalmi viszonyokat E1. A király a parlament nélkül nem alkothat törvényeket, így a törvényhozó hatalomban érvényre jut a népfelség elve K2, hiszen a nemzet tagjainak képviselői beleszólnak a törvények megalkotásába E1. A parlament jogsértés esetén a királlyal is szembefordulhat, a jogaitól pedig nem fosztható meg (adómegszavazás, újoncállítás) E2. Az uralkodó kötelessége, hogy évenként legalább kétszer a zárszámadás és a költségvetés megszavazása miatt összehívja E2.
14. A második világháború kirobbanása
1939 augusztus 23-24-én megszületett a Szovjetunió és Németország T közötti megnemtámadási egyezmény K1, amit Molotov- Ribbentrop paktumnak is nevezünk, mert egy titkos megállapodást tartalmazott Lengyelország T és a Baltikum felosztásáról.
A titkos megállapodásnak megfelelően a Lengyelország nyugati része Németországhoz csatolható, míg a keleti részt és a Baltikumot a Szovjetunió szállhatja meg. 1939. szept. 1-jén T a náci Németország megtámadta Lengyelországot E1, ezzel kirobbant a II: világháború, majd 1939. szeptember 17-én a kommunista Szovjetunió is csatlakozott Lengyelország inváziójához E1. A két ideológiai ellenfél F így szövetségesként lépett fel a második világháború kezdetén, és egymás tisztelete és támogatása jellemezte a kapcsolatukat F. A forrás utal arra is, hogy erkölcsileg ez a hozzáállás mennyire vállalhatatlan F. Szeptember 28-án Lengyelország kapitulált és megszűnt a lengyel állam.
A nyugati hatalmak (Anglia, Franciaország) Lengyelországgal katonai szövetségben álltak E2, azonban nem voltak megfelelően felkészülve a háborúra E2, Németország fegyverkezésében jócskán felülmúlta őket. Éppen ezért , illetve a gleiwitzi incidens tisztázatlansága miatt is, ugyan hadat üzentek Németországnak, de nem avatkoztak be hadműveleti szinten a háborúba E2. Ezt a ”furcsa háború” K2 időszakának nevezzük (1939 szept. 3- 1940 tavasz)
15. Az önálló Erdélyi Fejedelemség etnikai és vallási viszonyai
Az Erdélyi Fejedelemség az ország három részre szakadásával jött létre, Erdély önállóságát a Drinápolyi béke rögzítette (1568) T1. A fejedelemség a török szultán vazallusa K1, felé adót fizet, viszont belpolitikájában önálló, első fejedelme pedig János Zsigmond volt. A történelmi Erdély a Királyhágótól a Kárpátok vonaláig tart T2, viszont az ország három részre szakadásával hozzákapcsolták a Partiumot T2, illetve időszakonként a Magyar Királyság Észak-Keleti megyéit T2. A Fejedelemség területe tehát az erőviszonyok függvényében változott. A Fejedelemség létrejöttének az alapja a Habsburgok és a Porta közötti hatalmi egyensúly volt, helyzetét fentieken kívül meghatározza a Habsburgok által vezetett Magyar Királyság T2, amely katolikus állam révén üldözte a protestáns egyházakat, illetve fellépett a magyar rendi jogok érvényesítése ellen.
Az erdélyi területeken alapvetően négy nép és három nemzet él.( E). A három nemzet a Kápolnai unió révén (1437) kötött szövetséget. A négy nép: a magyar, a székely a szász és a román, (E) ebből csak az első háromnak vannak politikai jogai, a románok nem rendelkeznek politikai jogokkal E, ezért nem soroljuk őket a XVI-XVII. században e nemzet (K) kategóriába. Erdélyben a vallásszabadságot a Tordai biztosította (1568) T1, amely kimondta a négy bevett (K) vallást: a római katolikust, a reformátust, az evangélikust és az unitáriust és azok állami támogatását, igehirdetésének sérthetetlenségét, ugyanakkor elismert vallásnak tulajdonította a románok által követett ortodox vallást, illetve azokat a vallásokat, amik a reformáció során létrejöttek, de nem tartoztak az említett négy vallás körébe (pl. szombatosok, görög-katolikusok).
A székelyek magyarul beszélnek, erre a területre a XIII. században költöztek be, határvédelemmel foglalkoznak, ezért adómentesek (kollektív nemesség) F1. Előkelőik a lófők, vallásukat tekintve pedig katolikusok. Ők valószínűleg a honfoglalás idején a magyarokkal érkeztek a Kárpát medencébe, kezdetben a nyugati határt védték, ők a kabarok leszármazottai, akik kultúrájuk elkülönül a magyaroktól F1 (pl. székely rovásírás). Főleg lovas hadviselésre foghatók F1, állatokat tenyésztenek és közigazgatási egységük a szék( K).
A szászok Erdély déli részén városokban élnek F2 (Szászföld), de vannak Északon is szász települések. Főleg kereskedelemmel és kézművességgel foglalkoznak F2, fontosabb városaik F2 , Szeben, Brassó, Segesvár, közigazgatási egységük a szék, előkelőik pedig a patríciusok. A XII. században érkeztek a betelepítésekkel Magyarországra, németül beszélnek, ezért a reformáció megjelenésével az 1520-as 1530-as években tömegesen veszik fel az evangélikus hitet (K).
A magyarok a honfoglalással érkeztek Erdélybe. Közigazgatási egységük a megye, előkelőik a nemesek. Vallásukat tekintve jelentős a reformátusok aránya, de vannak köztük katolikusok és unitáriusok is. Falvakban, kisebb településeken élnek F3 és jellemzően földműveléssel foglalkoznak F3. Az erdélyi állam vezetésében fontos szerepet töltenek be, de a nemesek birtokai nem hasonlíthatók a magyarországi nemesi birtokokhoz (kisebbek).
A románok a XIII. században jelennek meg Erdélyben, hegyvidéki pásztorkodással foglalkoznak és ortodox vallásúak. Nincsenek politikai jogaik, vallásuk azonban nem üldözött( E).
16. A gazdasági rendszerváltozás
A Kádár-rendszerben (1956-1989) T1 a vagyonszerzést erősen korlátozták, a magántulajdon pedig csak bizonyos keretek között volt engedélyezett, a szocialista állam egyik alapja a közösségi tulajdon elsőbbsége volt Magyarországon is és a Szovjetunió által felügyelt szocialista tömb országaiban is T2. Az emberek túlnyomó többsége állami vállalatoknál és a termelőszövetkezetekben dolgozott. Magyarországon- a szocialista tömbön belül először- (T2) már az 1980-as évek közepétől megkezdődött – persze korlátozott mértékben – a magántulajdonban lévő gazdasági vállalkozások engedélyezése (GMK K, kisipari szövetkezetek), illetve a magántulajdon térnyerése (háztáji). A kisebb és rugalmasabb magánvállalkozások lehetővé tették, hogy olyan szolgáltatások is működjenek, amelyeket az állami vállalatok képtelenek voltak megfelelő színvonalon ellátni. Az 1980-as évek második felében a magánvállalkozások rugalmasságát tapasztalva több állami vállalat vezetése döntött a magánkézbe adásról. Erre egyre bővülő lehetőséget adtak az új jogszabályok. A nagy állami vállalatokat feldarabolták. A kisebb vállalatokat a magánvállalkozások már kevesebb pénzből is meg tudták vásárolni. Az állami vállalat megvásárlásával annak piacát is megszerezték. A folyamat 1988–1989-től felgyorsult.
A tervgazdaságról K piacgazdaságra K való áttérés fontos feltétele volt az, hogy a rugalmatlan működésű kis hatékonyságú állami tulajdon magánkézbe adása megtörténjen Ezt hívjuk a privatizációnak, ami a gazdaság hatékony működtetéséhez szükséges tőke biztosításához kellett. E.A rendszerváltoztatás után a privatizációt már a szabadon választott parlament szabályozta. Különösen a veszteséges vállalatokat igyekeztek magánkézre adni. A privatizálandó vállatok ügyeit egy e célra létrehozott állami vállalat intézte (ÁVÜ) E. 1990 után a külföldi vállalatok is elkezdték megvásárolni a magyar állami tulajdonban lévő cégeket. A privatizáció révén a magyar állam jelentőss bevételekhez jutott.
Előfordult, hogy a külföldi befektető nem termelni akart, hanem a megvásárolt vállalat piacát akarta a maga áruinak megszerezni. Így olyan jelenség is előfordult, hogy az új tulajdonosok a vállalatot bezárták, gépeit, berendezéseit eladták.
A privatizáció mellett új vállalatok is létrejöttek. Megindultak az úgynevezett zöldmezős külföldi beruházások. A külföldi cégek gyárakat, üzemeket telepítettek Magyarországra. Vonzó volt a számukra a viszonylag olcsó, de szakképzett magyar munkaerő E.
A gazdasági átmenet során az 1990-es években Magyarországin is kialakult a piacgazdaság K. Az évtized végére a magántulajdonban lévő vállalatok termelésének részesedése a nemzeti jövedelemből egyötödről kétharmadra nőtt. A magántulajdon megteremtése és a kommunista rendszer áűltal okozott sérelmek kezelése érdekében F1) 1991-ben megszületett a kárpótlási törvény (F1) aminek keretében visszaszolgáltatta az állam a jogtalanul elévett tulajdonelemeket, vagy kárpótolta a sérelmet szenvedőket (F1)
Jelentős volt a külföldi tulajdonosok aránya E, akiknek részesedése elérte a magánosított vállalatok harmadát. Ebben különösen németországi befektetők jeleskedtek, akik a külföldi magánosítók közel 30%-át tették ki. A gazdaságtalanul működő iparágak eltűntek, mint például a textilipar, a növényolajgyártás és a cukoripar E. A mezőgazdasági termelés ‒ ezen belül főleg az állattenyésztés ‒ is jelentősen visszaesett.
Az átállás jelentős inflációt teremtett, hiszen az új piaci feltételekhez való alkalmazkodás drágította a termelést, illetve a nyugati exportkövetelményekhez való idomulás is jelentős költségekkel járt. Az infláció először 1991-ben tört a csúcsra, (35%), majd 1995-ben a Horn kormány idején újra tetőzött 28,2%. (F3)
A privatizáció az 1990-es években komoly bevételt teremtett a magyar államnak, átalakult a gazdaság szerkezete és megterem,tette a piacgazdaság működési alapjait
Magyarország külkereskedelmi helyzete 1990-es évek elején rendkívül rossz volt, mert az ország elveszítette a hagyományos piacait (SZU, szocialista államok), de az új piacokon (Nyugat EU) még nem tudott megfelelően érvényesülni az áruival E. A nyugati piacokon azok az áruk eladhatatlanok voltak amik a keleti piacokon megfeleltek E. Ezért volt szükség a privatizációra, mert így versenyképesebb hatékonyabb vállalkozások tudtak létrejönni, amik idomulni tudtak az új külkereskedelmi helyzethez. E
A privatizáció egyébként nagy vitákat váltott ki, mert gyakran átláthatatlan, helyenként korrupciógyanús volt. Az átalakulás következményeként nagyon sok ember vált munkanélkülivé. A lakosság többségének a reáljövedelme csökkent és a szegények száma látványosan nőtt. Ugyanakkor egy szűk társadalmi réteg jelentősen meggazdagodott, nem kis mértékben a magánosításoknak köszönhetően. A társadalom egyre inkább kettészakadt.
