Mutatjuk, mivel kell megküzdeniük azoknak, akik középszinten írják a vizsgát.
Halmazok, függvények, geometria, számtani sorozat, logaritmus, százalékszámítás – ezekkel a példákkal kell megküzdeniük a középszinten matekból érettségizőknek.
Van olyan feladat, amiben átlagot és szórást kell számítani. Ezenkívűl még valószínűségszámítással is találkoznak a ma középszinten érettségizők. A százalékszámításos feladat különösen aktuális, egy polgármester-választás eredményeit kell kiszámolni.
A matekérettségi második részének feladataival ebben a cikkünkben foglalkoztunk. Az első rész nem hivatalos megoldásait itt találjátok.
2024-ben vizsgáznak először azok a középiskolások, akik már a 2020-as Nemzeti Alaptanterv alapján tanultak, és a megújult érettségi vizsgarendszer szerint érettségiznek.
Egyes témaköröket erősen megcsonkítottak (például a függvényeket, koordinátageometriát), míg mások (többek között a pénzügyi ismeretek bizonyos részei) emelt szintről lekerültek középszintre, de a vizsga szerkezetében ugyanaz maradt.
Reggel kilenctől közép- és emelt szinten is diákok tízezrei vágtak neki a matematika érettséginek. A középszintű írásbelin összesen 100 pontot lehet összegyűjteni: az első feladatrészben maximum 30, a másodikban pedig maximum 70 pontot szerezhettek.
Az első feladatrészben középszinten a diákoknak 10-12 feladatot kell megoldaniuk, erre 45 percük van. A második feladatrészre már 135 percük van, ott közép- és emelt szinten hat feladatot kapnak az érettségizők. Ezek közül az első három kötelezően megoldandó, viszont az utolsó három feladat közül csak kettőt kell megoldani, egyet passzolni lehet - viszont ott jól láthatóan fel kell tüntetni, hogy melyiket hagyja ki a vizsgázó, ugyanis ha ezt nem teszi meg, akkor a javító tanár automatikusan az utolsó feladatot nem fogja figyelembe venni pontozásnál.
