Hány percig lehet írni az írásbeliket és hány pontot lehet veszíteni a rossz helyesírásért? Miért nem jó, hogy a gyakorlati szövegalkotást irodalmi tesztre cserélték, és miért "súlyos aránytévesztés", hogy Herczeg Ferenc kötelező életműtétel lett a szóbelin? Itt van minden, amit a 9:00-kor kezdődő magyarérettségiről tudni érdemes.
| Feladatok, vélemények, megoldások egy helyen |
|
Az első infókat a szövegértésről és az irodalmi műveltségi tesztről itt találjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről és az irodalmi tesztről ide kattintva éritek el. A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig itt olvashatjátok. A teljes feladatsor kiértékelését ebben a cikkben találjátok. Az első rész nem hivatalos megoldásait itt, a második rész nem hivatalos megoldásait pedig innen éritek el. |
Május 6-án, vagyis hétfő délelőtt 9:00-kor mindenki számára elindul az idei érettségi szezon, ekkor kezdődnek ugyanis az írásbeli vizsgák az első kötelező vizsgatárgyból, vagyis magyar nyelv és irodalomból.
Az Oktatási Hivatal közleménye szerint 2024-ben az ország mintegy 1161 vizsgahelyszínén több mint 112 700-an érettségiznek. Hétfőn magyarból középszinten 73 472, emelt szinten viszont jóval kevesebb, mindössze 2066 tanuló ad számot tudásáról.
Ez lesz az első olyan vizsga, amin már a 2020-as Nemzeti Alaptanterv szerint kérik számon a tanulókat, és aminek a feladatlapjai emiatt máshogy is épülnek fel, mint a korábbi években. Az I. részben eddig megtalálható gyakorlati szövegalkotást például egy irodalmi műveltségi teszt váltja, a II. feladatlapban pedig, míg korábban egy műértelmezés és egy összehasonlító elemzés közül választhattak a vizsgázók, idén az összehasonlító elemzés helyett a második opció egy általános témakifejtő esszé lesz.
Erről Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja az Eduline-nak korábban azt mondta: ez egy veszélyes feladat, mert a témához szövegeket kell keresni, és nagyon könnyű úgy megírni, hogy "az irodalomhoz sok köze ne legyen és csak féligazságokat tartalmazzon."
Az új érettségit ráadásul az utóbbi években számos egyéb kritika is érte. A szakemberek többek között kifogásolták azt, hogy kivették az I. részből a gyakorlati szövegalkotást, amiben gyakran például kérvényt vagy motivációs levelet kellett írni. A lexikális tudást mérő műveltségi tesztet, és a szövegértésben visszakérdezhető nyelvtani szabályokat pedig egyenesen évtizedes visszalépésnek minősítették azzal érvelve, hogy ez radikális eltávolodás a 21. század koncepciójától és körülbelül 80 éves visszalépést jelent.
Ráadásul, míg korábban a jó helyesírásért és külalakért extra pontok jártak, az előbbiért 8, az utóbbiért pedig 2, idén ezek ellenkezőjéért, tehát a helyesírási hibákért és a csúnya írásképért már pontokat vonnak le.
Problémát jelent továbbá az is, hogy a megváltozott írásbeli vizsgához sokáig mindössze egyetlen mintafeladatsor állt a tanárok és a diákok rendelkezésére közép- és emelt szinten is. További kiadványok csak a 2024-es év elején kezdtek el megjelenni a piacon, alig néhány hónappal tehát az érettségi vizsgák előtt, ráadásul nem túl nagy számban.
| Érettségizzetek velünk! |
|
Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről. A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk téjékozódhattok elsőként. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Változik a szóbeli is?
A változások nem csupán az írásbelit, de a szóbelit is érintik. A középszintű magyarérettségin 2024-től a már meglévő hat kötelező életműtétel;
- Kosztolányi Dezső,
- Arany János,
- Babits Mihály,
- Petőfi Sándor,
- Ady Endre és
- József Attila
mellé további négy költő és író kerül, méghozzá Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály és Herczeg Ferenc.
Az utóbbiról Gintli Tibor, az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára április elején a Könyves Magazinnak azt nyilatkozta; "súlyos aránytévesztés" történt. Szerinte az említett szerzőnek a középiskolai tananyagban "nincs hagyománya," továbbá
"a 20. század magyar irodalmával tudományos szinten foglalkozó szakemberek között aligha találunk olyat, aki Herczeg Ferenc munkásságát az imént említett szerzők bármelyikével akár csak megközelítőleg azonos jelentőségűnek tekintené… Ennek az életműnek az esztétikai teljesítménye egyszerűen nem éri el azt a szintet, hogy a 21. században is élénk tudományos érdeklődés övezze.”
Na de akkor miből áll a vizsga és mire mennyi idő van?
Ami nem változik, hogy a magyarérettségi megoldására közép- és emelt szinten is összesen 240 percet kapnak a diákok, a maximálisan elérhető pontszám pedig 100.
Az I. rész középszinten egy
- 40 pontos szövegértés, és egy
- 20 pontos irodalmi feladatlapból tevődik össze.
A 90 perc lejártával a tanár beszedi a feladatlapokat és kiosztja a II. részt, amiben - ahogy azt már említettük - egy 40 pontos műelemzést vagy általános témakifejtő esszét kell írni 500-800 szóban. Erre összesen 150 percet kapnak a vizsgázók.
Az emelt szinten vizsgázók feladatlapja hasonlóképpen épül fel.
Nekik a 90 perces I. részben egy 40 pontos szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort kell megoldaniuk, ami egy irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez kapcsolódik.
A 150 perces II. részben pedig 40+20 pontos szövegalkotási feladatokat: egy műértelmező szöveget és egy reflektáló szöveget kell írnuk.
A műértelmező szövegben vagy egy adott irodalmi művet kell elemezni, értelmezni és értékelni, vagy két irodalmi alkotást összehasonlítani. A reflektáló szövegben pedig egy érvelő vagy véleménykifejtő esszét kell megfogalmazni egy adott irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre.
A műértelmezés elvárt terjedelme 600-800 szó, a reflektáló szövegé 250-450 szó.
Segédeszközként emelt- és középszinten egyaránt használható a tantermenként biztosított legalább négy darab helyesírási szótár egyike, továbbá középszinten a II. részhez a tankönyvjegyzékben szereplő irodalmi szöveggyűjtemény.
Mikor lesz és miből áll majd a szóbeli?
Az emelt szintű szóbeliket idén június 5-12. között, a középszintű szóbeli vizsgákat június 17. és július 3. között kell lebonyolítania az iskoláknak.
A középszintű szóbeli érettségi magyarból 20 irodalmi és 20 nyelvtan tételből áll. A tételsort az iskolák maguk állítják össze és hozzák nyilvánosságra. Ezek közül kell majd egyet-egyet húzni és kifejteni a vizsgán mindössze 15 perc alatt. A szóbeli vizsgára maximum 50 pontot kapható: a nyelvtan tétel kifejtése maximum 15, az irodalmi tételé maximum 25 pontot érhet.
További 10 pont jár a kifejtés nyelvi minőségéért.
Emelt szinten szintén 20 irodalmi és 20 nyelvtan tételt kaptak a vizsgázók, ezeket azonban nem az iskolák hozták nyilvánosságra, hanem az Oktatási Hivatal. A 2024-es tételcímek ide kattintva érhetők el.
A tételek kifejtésre összesen 20 perc lesz. Ugyanúgy, mint a középszintesek, az emeltesek is maximum 50 pontot szerezhetnek. 15 pontot a nyelvtannal, 25-öt az irodalom tétellel, 10 pontot pedig a felelet nyelvi minőségével.
