Majdnem 121 ezren jelentkeztek idén a felsőoktatásba, a kormány szerint népszerűbbek a pedagógusképzések, mint a korábbi években Érettségi-felvételi
Eduline/MTI

Majdnem 121 ezren jelentkeztek idén a felsőoktatásba, a kormány szerint népszerűbbek a pedagógusképzések, mint a korábbi években

Kevesebben, mint tavaly, de jóval többen jelentkeztek idén a felsőoktatásba, mint 2012 és 2022 között bármikor.

120 990 fő adta be a jelentkezését valamelyik hazai egyetem szeptemberben induló képzésére - derül ki az Oktatási Hivatal kedden megjelent közleményéből. A jelentkezők 67 százaléka alapképzésre, 20 százaléka mesterképzésre, 10 százaléka osztatlan szakokra, 3 százaléka pedig felsőoktatási szakképzésre jelentkezett.

Bár az Oktatási Hivatal pontos adatokat még nem közölt arról, hogy mely szakokra hányan jelentkeztek, az már látható, hogy a tavalyi 126 449 jelentkezőhöz képest idén valamivel kevesebben felvételiztek a felsőoktatásba, de még mindig többen, mint 2012 és 2022 között bármikor.

 

Az adatokkal kapcsolatban egyébként Csák János kulturális és innovációs miniszter azt mondta, az eddigiekhez képest többen választottak pedagógusképzést, valamint minden ötödik jelentkező úgynevezett MTMI szakot (műszaki, természettudományi, informatikai, mérnöki képzést) választott.

Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár szerint az emelkedéshez a pedagógus béremelés mellett az is hozzájárult, hogy nemrég elindították a 2-4 félév alatt elvégezhető, rövid ciklusú tanárképzést.

Elmondta azt is, hogy a legnépszerűbb intézmény az ELTE (17080 jelentkező), a Debreceni Egyetem (9950 fő) és a Szegedi Tudományegyetem (8395 fő) lett az idei eljárásban. A legkedveltebb szakok közé pedig olyan képzések kerültek be, mint a tanító, tanár, gazdálkodási és menedzsment, jogász, óvodapedagógus, kereskedelem és marketing vagy a gépészmérnök.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

 

Az Egyesült Királyságban vagy az USA-ban jobb egyetemre járni? Felsőoktatás Vendégszerző

Az Egyesült Királyságban vagy az USA-ban jobb egyetemre járni?

Sokan álmodoznak arról, hogy külföldön tanuljanak, de amikor választani kell a brit és az amerikai egyetemek között, könnyű elveszni. Mindkét rendszer világszínvonalú, mégis másképp működik: eltér a tanórák felépítése, a felvételi folyamata, a közösségi élet és a mindennapok ritmusa. Ritli Zsanett írása, aki a University of St. Andrews alumnájaként és jelenlegi Fulbright-ösztöndíjas NYU hallgatóként mindkét felsőoktatási rendszerben első kézből szerzett tapasztalatot.