A diákok 80 százaléka nulla pontot kapott erre a részfeladatra a tavalyi központi magyar írásbelin.
A központi írásbelin tíz feladatot 45 perc alatt kell megírni a 8 vagy 6 évfolyamos gimnáziumba, illetve a 9. évfolyamra készülő diákoknak. Különösen nehéz időben befejezni a magyar feladatsort, mert a végén egy rövid fogalmazást is kell írni.
Az Oktatási Hivatal minden évben közzéteszi a központi középiskolai felvételi feladatsorait, megoldókulcsait és az ehhez kapcsolódó statisztikákat. 2023-ban közel hatezer kisdiák vizsgázott magyarból, akik átlagosan az 50 pontból 35,7 pontot értek. A viszonylag magas átlagpontszám ellenére azonban a többségnek meggyűlt a baja a második feladattal, amiben nemcsak a szólásokból hiányzó állatneveket kellett pótolni, hanem össze kellett kötni a jelentésükkel is.
Egy fecske nem csinál nyarat - ezt a szólást a diákok 80 százaléka nem ismerte: vagy rossz állatnevet írt be vagy a jelentését nem tudta.
A felvételizők többségének nehézséget okozott az alábbi két szólás is:
- Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.
- Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű.
Mindkét esetben a negyedikesek közel 65 százaléka erre nulla pontot kapott.
A negyedik szólás sem volt könnyebb, hiszen "a senkinek sem repül a szájába a sült galamb" kifejezés a diákok 73 százalékának nem volt ismerős.
Bár a szólások nem teljes mondatok, elvileg egyszerűbben beilleszthetőek a beszélt nyelvbe. Azonban az már egy másik kérdés, hogy milyen gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket a 21. században a hétköznapokban.
A központi felvételivel az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
