Tanulmányi, érettségi és többletpontok - mutatjuk, miből állnak össze a felvételi pontjaitok Érettségi-felvételi
Székács Linda

Tanulmányi, érettségi és többletpontok - mutatjuk, miből állnak össze a felvételi pontjaitok

Bár hivatalosan még nem értek véget a szóbeli érettségik, már több ezren vannak, akik végeztek és megkapták a bizonyítványukat, így már nincs más hátra, mint várni a felvételi ponthatárokat.

Az elmúlt időszakban több változás is történt nem csak a 2024-es, de az idei felsőoktatási felvételit illetően is. Ami viszont nem változott, hogy az alap- és osztatlan képzésekre, továbbá a felsőoktatási szakképzésekre való bekerüléshez a felvételi összpontszámot idén is a már ismert 400+100 pontos pontszámítási rendszerben számítják.


Ezt a

  • a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), és
  • az érettségi pontok (maximum 200 pont),
  • kizárólag szakképzettség és szakképesítés során tett szakmai vizsga eredménye alapján számított pont (maximum 400 pont),
  • gyakorlati vizsga (400 pont),
  • valamint a többletpontok (maximum 100 pont)


tehetik ki attól függően, hogy pontosan milyen képzésre jelentkeztetek.

Mivel a központilag meghatározott minimumponthatár idén megszűnt, vannak szakok, amikre az eddigi 280 pontos határ alatt is bekerülhettek. Azt viszont ne felejtsétek el, hogy az egyetemek továbbra is húzhattak minimumponthatárt bizonyos karok és képzések esetében, így ezekre érdemes lehet odafigyelnetek. A jelentkezésetek továbbá függhet az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számától is, amiről korábban ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Ne ijedjetek meg, ha az E-felvételi rendszerében jelenleg nulla, vagy esetleg gyanúsan kevés pontot láttok, hiszen ezek számolása és a dokumentumok feltöltése folyamatos. Könnyen lehet, hogy a végleges pontszámotok csak az elkövetkezendő hetekben jelenik meg a rendszerben.

Azt, hogy a ponthatárokat idén mikor hirdetik ki, itt nézhetitek meg.

 

Az Egyesült Királyságban vagy az USA-ban jobb egyetemre járni? Felsőoktatás Vendégszerző

Az Egyesült Királyságban vagy az USA-ban jobb egyetemre járni?

Sokan álmodoznak arról, hogy külföldön tanuljanak, de amikor választani kell a brit és az amerikai egyetemek között, könnyű elveszni. Mindkét rendszer világszínvonalú, mégis másképp működik: eltér a tanórák felépítése, a felvételi folyamata, a közösségi élet és a mindennapok ritmusa. Ritli Zsanett írása, aki a University of St. Andrews alumnájaként és jelenlegi Fulbright-ösztöndíjas NYU hallgatóként mindkét felsőoktatási rendszerben első kézből szerzett tapasztalatot.